A nő dolga a házimunka? Azért nő? Miért kell egy férfinak naponta kétszer főtt étel?

Valahol mindannyiótoknak igaza van.

Miért pazaroltam rá az életemet? Az első években egészen házias volt, a főzésen kívül mindent elvégzett. Aztán ez "elapadt". Lett egy közös gyerekünk. Sok évig bérelt lakásban laktunk. Egyikőnk sem keresett és most sem keres sokat.

A gyerekünk még kiskorú. Anyagilag is függök tőle, mert én egyedül, az egy fizetésemből nem tudnám eltartani a gyerekemet meg magamat, s albérletet fizetni. :(

Az is igaz, hogy megragadt a középkorban. Sajnos az anyósom is így gondolkodik nő létére, így nevelte. A nő dolga a főzés és szerinte is kell este is meleg étel. Mondom, rengeteget veszekedtünk ezen, de én megváltoztatni őt nem tudom, ő meg nem változtatott ezen.

Azt meg nem tehetem meg, hogy nem főzök, mert nincsen pénzünk ételt rendelni, szendvicseken meg nem lehet a hét minden napján élni.

Igen, tegnap is azt mondta, hogy jó, akkor majd ő főz, de csak saját magára. Szóval ezzel nem vagyok kisegítve, mert magamra és a gyerekünkre ugyanúgy kell, s az ugyanannyi idő. Én is 46 éves vagyok, s már sajnálom, hogy egyáltalán belekezdtem valaha is párkapcsolatba. Úgy érzem, mindig én adok, mindig elvárnak, de soha senki elvárásainak nem feleltem és felelek meg. Önmagamért még soha senki nem szeretett, hogy én én vagyok, a lelkivilágomért, a gondolataimért, érzéseimért. Egyedül a gyerekem miatt nem bánom ezt a kapcsolatot.