Elvárhatom a férjemtől, hogy abba hagyja a meccsre járást?

25 évesek vagyunk, fél éve házasok, nincs gyerekünk.

Vasárnaponként meccsre jár, mint játékvezető asszisztens. Mindig pestre kell emiatt utaznia, így vasàrnapot egyedül szoktam tölteni.

A családom messze lakik, mert az ő családja van a közelben. Így én ezen a napon egyedül szoktam lenni. Nem igazán sikerült még barátot találnom itt, akivel együtt tudnám tölteni ezeket a napokat, hogy ne érezzem tisztára kukának a vasárnapot.

Szombaton mindig anyóséknál vagyunk. Legalábbis 10-ből 8-9x.

Ami úgy néz ki, hogy a kanapén ülünk egész nap.

Anyósék ezt az időt is igencsak keveslik, mert ha 2 vagy ritkán 1 havonta hazamegyünk az én családomhoz, ott ott is alszunk és ott vagyunk 1 teljes hétvégét, ő nála meg nem és ez igencsak fáj neki.

No most azonban megmondtam anyósnak, hogy nekem ez nem tetszik a fia előtt.

Fejezze be a sopánkodást és a beszólogatást, mert azt fogja elérni, hogy szétmegyünk a fiával mikor most házasodtunk össze. Ne féltékenykedjen mikor hazamegyünk, ne szóljon emiatt be, ne méregesse kinél mennyit vagyunk, mert össze nem lehet hasonlítani.

Én sajnos nagyon belefáradtam ebbe az egészbe ebben az évben.

A pàrom elvileg esélyes, hogy januárba feljebb kerüljön mb2-be, ami már alap havi fizetést jelentene neki, de emiatt már lehet nem pestre, hanem még messzebb is küldhetik, az ország másik végére. Továbbra is a vasárnapokat egyedül töltöm.

Neki is töke ki van az utazgálàsból, mert saját megyéjébe nem meccsezhet.

16 éves kora óta csinálja ezt es fáj a szívemnek, de megmondtam, hogy én ebbe belefáradtam, nem ezért költöztem vele össze, hogy minden hétköznap azt vàrjam, hogy hétvége legyen, majd szombaton náluk üljek majd vasárnap egyedül legyek.

Nyilván nyáron màsabb jobban ki lehet mozdulni, de télen nem olyan.

Én nagyon össze vagyok zavarodva, gondolkodtam, hogy elmegyek pszichológushoz, csak vagy 1-2 hónap mire időpontot kapok és sajnos rettentő sokba kerül és nem is biztos, hogy fog nekem tudni segíteni.

Pár terápián is gondolkodtam, na de annak az ára meg még durvább és sajnos 1 alkalom nem segítene úgy sem.

Kérlek segítsetek nekem.

A párom nagyon szeret annak ellenére, hogy jól összevesztem az anyjával meg az apjával.

Nekem ad igazat. Próbál megvédeni. De bármit mond ő vagy én a szülei mindig mondanak valamit rá, hogy cáfoljanak.

Sajnos a párom semmi esetre se hajlandó innen elköltözni.

A làtogatásukat fontosnak tartja.

Én értem 1 nap valóban nem sok 1 hétből.

De úgy elég soknak érzem, hogy a vasárnap se rólunk szól.

Hétköznap meg aludni térünk haza.