Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Az miért ennyire központi téma egy pasinak, ha kiderül, hogy nem tőle van a gyerek?
Több ilyen témájú kérdést olvasni itt. Kérdezem én: ha a megcsalást tisztázták, amit nagyon sok pár megtesz, akkor a pasi miért nem tudja elfogadni a gyereket? Hiszen
1. A gyerek attól még gyerek
2. Őt fogja az apjának tekinteni, nem a másik pasit
3. Bár hasonlítani nem fog rá, de amúgy is sok esetben csak az egyik szülője hasonlít
4. Ha érett módon felneveli, a nő és a gyerek is büszke lesz rá
Hát nem teljesen értem a kérdést. Most úgy érted pl., hogy mondjuk együtt vok egy nővel, már öt éve együtt neveljük a gyereket és akkor tudom meg (pl. valami egészségügyi vizsgálat során) hogy nem tőlem van?
Hát a nővel nem lennék együtt, de a gyereket már nem dobnál el akkor magamtól...
Belegondolni sem vagyok képes milyen érzés lehet.
Én szerintem benne lennék a hírekben mint szörnyű tragédia okozója.
Ez olyan mentális törés lehet egy férfi számára, én meglepődök mikor azt olvasom hogy csak elvált a kurvától
Eleve ott indul a dolog, hogy megcsalt a párom. Egy ekkora súlyú dolog válságba sodorja a kapcsolatot, idő kell, mire újra kialakul egy új egyensúly, sőt, sokaknál ez azt jelenti, a kapcsolatnak vége.
Ebben a krízisben egy terhesség, ami ráadásul a megcsalás tényét olyan szinten tartja központban, mintha graffiti felirattal festették volna a házad falára, megint csak nehezítő tényező. A nő kiesik a munkából, lehet, hogy a család innentől sokkal kisebb jövedelemből kell, hogy megéljen. Ezt mondjuk nem szívesen vállalnám egy ilyen helyzetben.
Egy újszülött a családban? Álmatlan éjszakák, minden a gyerek körül forog, nyilván segíteni kell a friss anyukát (ergo a zabigyereket), arról nem is beszélve, hogy milyen kiadás egy babakocsi, gyerekülés, stb... ráadásul emellett még betoppanhat a biológiai apa is, sőt, ez innentől bármikor előfordulhat, lehet majd 18 évesen, nem egy ilyen örökbefogadós történetet olvastam, sokkal többet számít az a sarokba söpört genetika majd fiatal felnőtt korban, mint egy csecsemőnél... Szóval nagyon szép dolog, ha így is együtt maradtok, és felneveled a zabit, de nagy naivsag, ha azt hiszed, hogy ez pont ugyanolyan mint a vér szerinti saját gyerek.
És ez egy egészséges gyerek... Bele se merek gondolni, hogy ha mondjuk születéskor megsérül, vagy később kiderül hogy autista, ezek még egy vérszerinti gyereknél is nagyon kemény dolgok.
Szóval nem, nem lehet senkitől elvárni, hogy ezeket figyelmen kívül hagyja. Gyakorlatilag ez egy fajta örökbefogadás, és az orokbefogadoknak nem véletlenül van tanfolyam meg alkalmasság. Mert ezzel együtt jár egy csomó olyan dolog, amit el kell fogadni.
#13
Ezt hogy oldanád meg a gyakorlatban?
Fizetnél gyerektartást, vagy nevelnéd egyedül?
Pont az a tragédia ezekben a helyzetekben, hogy nem csak a férfi, hanem a gyerek életét is képes megnyomorítani.
17 - Részemről mindkettő járható: a gyereket is tudnám nevelni egyedül, de abban is benne lennék, hogy megegyezünk a gyerek nevelésével kapcsolatban és X időben velem van, X időt pedig az anyjával tölt.
A helyzet az tragikus, ebben egyetértünk, de számomra ebben a helyzetben az lenne a cél, ha már az én életemet megnyomorítja, a gyerekét minél kevésbé. Ő pedig akkor jár a legjobban, ha nem maradok együtt az anyjával, mert nem hiszem, hogy jó példát tanulna tőlünk párkapcsolatok, meg mindenféle emberi kapcsolatok terén...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!