Milyen viszonyban vagytok az exférjetek új párjával?

Én jobban szeretem a pótanyámat mit az anyámat , de csak azért mert az utóbbi 10 évben anyám mindig ránk csimpaszkodik ,és zsarolt érzelmileg hogy lakhasson nálunk mert velünk akar lenni, a segítséget meg nem fogadja el. Nem él normális életet , ugyanez a felfogása hogy neki van a 3 gyerek és senki mást nem akar. De az élet nem így működik. Ha a gyerekek különálló életet akarnak akkor azt a szülőknek tiszteletben kell tartani.

Megnyugtatlak , ha normális értékrendben neveled őket , szeretetben , és nem hozod ki őket a sodrukból azzal hogy magadhoz akarod láncolni őket , akkor nem fogják jobban szeretni. És ha lesz közös gyerek akkor mivan? Én sajnálom hogy a másik oldalon egy család van kialakulóban aminek nem vagy a tagja , de az nem ad okot hogy így viselkedj.

Azt javasolnám hogy neveld szeretetben a gyerekeidet , és ne csinálj túl sok drasztikus megkérdőjelezhető dolgot. Ellenkező esetben odajutsz mint én és a tesóim , hogy már nem akarunk anyánkal beszélgetni , mert érzelmileg zsarol , le akar korlátozni a szintjére , és mindig velünk akarna élni.

Ahhoz hogy jobban szeressék , elég sok rossz dolgot kell tenned. Lehet pont emiatt aggódsz mert tudod magadról hogy ilyen vagy?

Az én sztorim NAGYON érintőlegesen beletartozik ebbe a műfajba.

Legutóbbi exem családjával NAGYON jó viszonyban maradtam (második családomként tartom őket számon). Exem féltesója az én fogadott tesómmá vált. Exem utánam egyből rárepült egy kollégájára, akivel utóbb össze is költöztek. A srác nehezményezte, hogy jó viszonyban maradtam exem családjával, hogy exem féltesója többször előbb tőlem kért tanácsot, mint a tulajdon nővérétől. A srác azt is nehezményezte, hogy fogadott tesóm jobban kijön vele, mint velem. Kérdező. Amikor ezen ment exeméknél a hiszti, tudod mit mondtam? Azt mondtam, nyisson az exem új pasija fele is. Adjon neki egy esélyt - mindezt úgy, hogy legszívesebben a srác torkát átvágtam volna a túlélőkésemmel (az okokról nem beszélnék, mert azontúl, hogy hosszú történetbe kezdenék, irreleváns a történet szempontjából).

Az exed nem fogja a gyerekeidet/szeretteidet elhalászni előled, te pedig nem leszel rosszabb anya attól, hogy a gyerekek jól érzik magukat velük. Viszont! Az nem vall józan felnőtt gondolkozásra, amit művelsz! Arra kérlek, hogy térj észhez, és MÉG MOST ülj le a gyerekekkel, és mondd el a TELJES igazságot. Megértem az aggodalmadat minden tekintetben - de ennek nem ez a megoldása! Patetikus leszek. Hazugság-alapra építkezni a Harmadik birodalomnak, a Szovjetuniónak, Észak-Koreának SEM sikerült. Mind belebukott, vagy éppen készül belebukni. Hogy bízzanak meg benned a gyerekeid, ha hazudsz nekik? Ha tartod őket valamire, akkor most mész, és ezt az egész hazugságmasszát feltakarítod. És mented amit lehet menteni.

Ja! Nyugodtan lehet lepontozni.

Hasonlóan alakult nálunk is, én az "új nő" vagyok.

Tudd, hogy a gyerekeket érdekli, hogy miért mentettek külön, hiába hazudsz neki, ki fog derülni, mert egy nap a gyerek meg fogja kérdezni az apját, hogy igaz-e, amit mondtál, és az nagy égés lesz.

Amúgy nálunk akkor törődött bele a helyzetbe, amikor terhes lettem. Elengedte a dolgot, mire megszültem, addigra már együtt volt azzal, aki a férje és közös gyerekeik apukája lett. Azóta semmi hazudozás, áskálódás.

Egyébként meg nem akar senki sem anyja helyett anyja lenni a gyereknek, de ha már így alakult, hogy egy gyerekesbe szerettem bele, mit csináljak? Nem bánthatom, csak megpróbálok normális viszonyt kialakítani vele.