Milyen viszonyban vagytok az exférjetek új párjával?

Már több mint két éve együtt vannak, de nem örülök neki, mivel van két közös gyerekünk az exférjemmel. Azt hittem, hogy valaha még újrakezdhetjük, bár így nyítan sosem mondtam neki, ő pedig sosem közeledett, de ez fáj. A gyerekekkel nem akartam, hogy találkozzon az új asszony, de ez csak ideig-óráig működött. Sokszor hallgattam, hogy milyen kedves az új asszony, játszik velük, jól érzik ott magukat, jókat kirándultak, de én ezt nem tudom elviselni. Muszáj voltam sajnáltatni magam a gyerekeimnek, hogy nekem csak ők vannak, ne akarjanak már itt hagyni. Szerettek oda járni, de én ezt nem bírom elviselni, hogy az új asszony próbálna belebújni az anya szerepbe és inkább ott vannak szívesebben mint velem, az anyjukkal, így sajnos muszáj voltam kitalálni dolgokat, hazudok a gyerekeknek az új asszonyról, hogy gonosz és miatta vagyunk apuval külön. Ezt minden nap elmondom, így szerencsére nem is akarnak már menni. Meddig csinálhatom ezt így? Utálni fognak a lányaim ha rájönnek hazudtam? Nem szeretném, hogy az új asszonyt tekintsék anyának. Párkapcsolatom nincs, így nálam nem látnak család mintát.