Az én hibám hogy nem tudok ebben az esetben a párommal együttérezni?

A kérdésre válaszolva: nem a hibád hogy nem érzel együtt, nem mindenki empatikus alkat.

Egyébként: sztem a párod valóban el van kényelmesedve. Basszus ennyi fizuért simán elmennék még gyalog is:D

Ezek szerint ketten együtt nettóba keresnétek havonta több mint 1 millió ft-ot azért az bőven átlagon felül van. Ennyiért akinek van esze, az megy, ha csak nincs valami más nagyon gátló tenyező. Heti 2x simán be lehet vállalni az ingázást így vagy úgy, de legrosszabb esetben meg max közelebb költöztök. Jogsit is tudna csinálni. Szóval én mennék...

#20: "Vagy sajnálja a pénz a párjától?"

Ez meg hogy jött neked ki? Hiszen a kérdező pont azt akarja, hogy vállalja el a munkát XD

25-ös

Valószínűleg nem légből kapott összeg, és most is ekörül keres. És a válasz, igen. Én például ha mondjuk 750-t keresnék nem biztos, hogy egy százasért többért bicikliznék. Tele vagyok szorongással, utálom a budapesti közlekedést, a bicikli sávok borzalmasak, az emberek agresszívek, türelmetlenek és bunkók. Nem éri meg nekem lelkileg az az egy százas ezt a stresszt.

Nőként minden nap 35 percet bringázok munkahelyre, és 35-öt haza. Nem tudom, mit kell rettegni Budapesten belül, rengeteg bringás út van, és csomó app tervezi meg neked az utat, ha nem ismered. Nekem sincs jogsim, de a kresszel tisztában vagyok.

Én is bringázom télen-nyáron, csak szakadó esőben nem szoktam, azt is csak a kerékpár óvása miatt.

Kérdező, eddig hol dolgozott a párod, és mivel közlekedett? Ha ennyire stresszel a bringázástól, akkor járjon tömegközlekedéssel, oké, több idő, de kevesebb a stressz. Valamit valamiért. Itt most tökre irreleváns, hogy te mennyit jártál hozzá bringával. Ne vígasztalgasd, nem 10 éves, akinek a mamája nélkül kell suliba mennie, és megijedt az ismeretlen úttól... Elvileg egy felnőtt, felelősségteljes emberről beszélünk. Ha ennyitől stresszel, akkor mi történne, ha komolyabb dologról lenne szó?