Ismerkedéskor, vagy akár később is, ha már kapcsolatban vagytok, kéretitek magatokat? Fontos, hogy várasd a másikat, nem reagálsz hamar az üzenetére, elérhetetlennek mutatod magad (elérhetetlenebbnek annál, mint amennyire szeretnél vele lenni)?

Ez játszmázás és undorító. Soha nem csináltam senkivel. Aki velem csinálta: tiltás, törlés.

Az érzelmek kimutatásának is van arányos középútja. Nem kell színészkedni, meg jégkirálynő/királyt játszani, de az se ideális, ha úgy liheg az ember, mint egy pincsikutya.

Sosem játszmáztam. Nekem is mindig javasolták ezt, mert lány vagyok és nehogy már ilyen "könnyen elérhető" legyek, ez nem nőies, de nem érdekelt. Én ilyen vagyok és kész, sosem akartam olyannal lenni, akinek ez nem fér bele. És mégis volt olyan pasim, akinek ennek ellenére sok voltam. Volt olyan, aki velem szemben játszmázott így. Hogy írt egy üzenetet, én azonnal reagáltam rá, ő meg várt minimum 20-30 percet, de néha órákat, mire válaszolt. Amire szintén írtam azonnal, és ismét. Nagyon zavart és rengeteget veszekedtem vele emiatt, de őszintén szólva fogalmam sincs, miért, ennek ellenére sem szakítottam vele. Csak mikor megtaláltam azt, aki nem szórakozott velem így, hanem ugyanúgy hozzám hasonlóan egyből reagált mindenre, amit írtam. Felüdülés volt, akkor jöttem rá, hogy mennyire korlátozó és gonosz dolog volt a korábbitól, hogy így próbált meg manipulálni. Aztán persze még ő volt meglepődve, amikor szakítottam vele.

Én egyetértek veled. Ha valakinek sok vagy, akkor nem ő a te párod. Létezik olyan, akinek jól esik ha elárasztod, sőt, igényli. Én is ilyen vagyok, és szerencsére a párom is. Nem érezném, nem éreztem magam jól egy olyan kapcsolatban, ahol nekem vissza kell fognom magam a másik kedvéért. Utólag persze könnyű okosnak lenni, de most már nem mennék bele ilyenekbe. Csak hát ha egész gyerekkorodtól kezdve azt hallod, hogy ez a normális és veled van a baj, akkor hajlamos vagy elhinni, hogy tényleg. Pedig csak mások vagyunk.