Mit tudok tenni, ha a szüleim nem fogadják el a páromat, mert roma?

Sziasztok, szeretném a véleményeteket kérni, mivel a szüleim képtelenek elfogadni a roma páromat, bármennyire is próbálom elfogadtatni velük őt, ez engem már nagyon sért. Több, mint egy éve vagyok együtt vele, ő 28F én 24L. Még nem élünk együtt, de tervezünk albérletbe költözni, amint lehetséges, jelenleg az egyetemi tanulmányaimra fókuszálok maximálisan, így munkát csak időszakosan (nyáron) tudok vállalni, de mire összegyűlik a megfelelő összeg, az is időbe telik...

Nos, a szüleim gyakran gúnyos megjegyzéseket teszek a páromra a külsejét illetően, nem értik meg, hogy én miért őt kedvelem, ami számomra nevetséges, hiszen mindenkinek más az ideálja, úgy érzem, ez ügyben semmilyen magyarázattal nem tartozom nekik, nekem ő tetszik és kész. A mi kapcsolatunk teljesen jól működik, viszont ez azért nagyban egy nehezítő tényező, sokkal jobb lenne, ha jól kijönnének egymással, viszont a szüleim sajnos rasszisták, korábban több rossz tapasztalatuk is volt a romákkal, így, mint a legtöbb ember, ők is egy kalap alá veszik őket mind. A párom korántsem olyan mint a legtöbben, sőt, maga is elítéli a 'rossz', bűnöző, emberileg 0 romákat. Neki van állása, törekszik a jövőjéért tenni, nem semmirekellő. Ő abszolút nem agresszív, maximálisan tisztel, az emberek kedvelik őt. A szülők a szokásos monológgal, miszerint a vér nem válik vízzé, más szokások, más kultúra, letudjdák a beszélgetést, de én nem tapasztaltam sok eltérést a párom kultúrájával kapcsolatban. A szüleim sajnos borzasztóan előítéletesek, szégyellik a párom, ezzel engem is megbántva, mivel nem becsülik a döntésem, és azt, hogy egy épeszű nő vagyok, nyilvánvalóan nem állnék össze bárkivel, válogatós vagyok, de hosszú idő után a párom az az ember aki megfogott engem és a kapcsolatunk nagyon jól működik szerencsére. A szülők régimódi felfogásúak, értem, hogy a legjobbat akarják nekem, de nekem jelenleg jó, én boldog vagyok, ennek ellenére bánt a viselkedésük. Képzettebb, módosabb embert szeretnének nekem, amit részben megértek, de úgy gondolom, nem ettől függ, hogy valaki jó ember-e, és erre számos példa van akár az ismerősi körömben is. Fél éve majdnem teherbe estem tőle, amit említettem a szüleimnek és teljesen kiborultak, hogy félvér unokájuk lesz. Végül nem lett baba belőle, de nem szeretném, hogy később esetleg ne fogadják el a saját unokáikat! Családi viszályok...nem szeretném, hogy családommal vagy párommal emiatt megromoljon a kapcsolatunk. A lényeg, hogy szeretjük egymást, boldogak vagyunk együtt, amit ők képtelenek elfogadni. Már beszéltem velük erről számos alkalommal, mindig az lett a vége, hogy én vagyok a rossz, nem jól döntök. Pedig igenis lenne választásom, jutna magyar ember is bőven, ugyanis számos udvarlóm volt mikor még nem volt párom, módosabbak is. Most is betalálnak. Számomra csak szimplán nem érről szól a történet. A pénz nem minden. Boldog vagyok, szerelmes, szerintem ez számít, persze ott van az eszem, fontosnak tartom a jövőt amiért teszek is - és a párom is.

Köszi, ha elolvastad.

Valaki, aki esetleg járt hasonló cipőben, tudna segíteni, hogy 'kedveltethetném' meg a páromat a szüleimmel? Nem nyílt emberek ilyen szempontból. Tapasztalatokat is szívesen várok Köszi előre is.