Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan néznétek meg a párotok telefonját?





Hm, biztos klassz pasi lehet ha a kolléganő is mászna rá. Megértem ha félted a kifogott jó pasit.
De ha bízol benne akkor? AKkor nincs félnivaló.






























"Nem a páromban nem bízok, hanem a nőben. "
Ez egy nagy mellèbeszèlès. A párodban nem bízol. Tök mindegy, hogy mit akar a nő, ha a palid lerázza, nem? Igazából arra vagy kíváncsi, hogy a párod hogy viszonyul hozzá.
Mondjuk azt meg kell hagyni, jogosak a fèlelmeid. Ha valaki kezdemènyez felèm, ès èn abból nem kèrek, akkor megmondom neki, ès nyílván tartom a távolságot. Nem pedig írkálok vele, ès adom alá a lovat. Szerintem ezt te is èrzed, hogy így lenne rendjèn, azèrt is akarsz kutatkodni.
A baj csak az, hogy szinte biztosan hunyó a párod.





Ez birtoklás. Sose nézném meg a telefonját, mert azt csinál, amit akar. Tudom, tudom. Sok nő azt gondolja, a megcsalás az szentségtörés, és ha már a férfi pornót néz, vagy csak van egy nagyon jó barátnője akivel eléggé lelkis a kapcsolata, az már megcsalás és nem is szereti igazán szerelemből a barátnőjét. Szerintem meg az van, hogy nem lehetsz addig boldog míg korlátozva vagy. Illetve nem szeretsz őszintén igazán valakit, ha nem szereted azt is ami neki jó. Féltékenység egyedül csak az egódból fakad. Az önértékelésed kevés.
Leírom, hogy nálunk mivan, hogy érthetőbb legyen. :)
Házas vagyok, 10-éve, és 15-éve vagyunk együtt. Mikor összeházasodtunk, eldöntöttük hogy együtt fogunk maradni. Jöhet a csőd, jöhet a nyakunkba sok szar, egymásba kapaszkodunk, mindenféle módon fogunk egymásra tekiteni, barátként, testvérként, társként. 15-év alatt jött már sok szar, voltak hullámvölgyek, eszembe sincs elválni tőle pedig nem élünk már rózsaszín ködben. Ténylegesen mint a másik felem, hogyan korlátoznám be őt? Ettől mennek tönkre a kapcsolatok, ha valaki mással is leakar feküdni, hát csessze meg, ez van ez egy emberi vágy, főleg a férfiaknak. Soha sincs a gondolataimban az, hogy holnap már nem fog hazajönni, és már nem lesz itt a társam akire mindig is számíthattam, mert nincs miért elmennie. Egyrészt, a döntés. Mint mikor régen a szüleim azt mondták, hogy jóban rosszban. 40-év telt el, és valóban, betartották. Ez nem azt jelenti hogy 40-evig nem volt semmi baj, hanem azt hogy a bajon dolgoztak.
Másrészt mindent megtehet amit akar, és ha leakar feküdni egy másik csajjal akkor azt fogja tenni. Vagy elmegy a haverokkal valahova, és nem kell megmondania hogy mikor ér haza. Ugyanúgy nekem se. Viszont tudom, hogy örökké ott lesz nekem. Én is neki.





Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!