Elhízott anyukák titeket támogat a párotok a fogyásban vagy inkább elfogad így?

“ 99 igen de apuka sz.rik vigyazni a gyerekre még egy esti futasig is..”

Komolyan, en a kerdezot nem ertem.

Az se erdekelne, ha tornyokban allna a mosatlan edeny, csinalnam a dolgom, ha az epp a torna, akkor az.

A kedves ferjemnek meg megmondanam, hogy kezdhet mosogatni, ugyanis ezentul felvaltva csinaljuk a dolgokat.

De ha eddig elfogadta a sorsat a kerdezo, most mar miert is ellenkezne?

Soha eletemben nem hagytam, hogy a parom cseledkent tekintsen ram.

Nalunk mindketten kivesszuk a reszunket a munkabol, es ez igy termeszetes.

“ Nah itt egy ellentmondás, nem kötekedés : csak sok helyen azt olvastam hogy nem kell és nem szabad éhezni csak mást kell enni, nem azt amit eddig nem zsemlet hanem akkor helyette mást

Vagy nem krumplit hanem mást ....

Most meg azt írod éhezni kell?”

Nem szo szerint kell ehezni, hanem atvitt ertelemben.

Nyilvan ha eddig tokaszalonnat ettel fel kilo feherkenyerrel, nincs az a salata pl. ami utan te jol lakottnak erezned magad.

Na ilyenkor pl ugy fogod erezni, hogy ehezel.

Aztan par honap mulva hozzaszokik a szervezeted.

A krumpli egyebkent az egyik legegeszsegesebb koret, termeszetesen vizben FOZVE.

Meg mindig varom a listat az etkezesi szokasaidrol.

Ez a kérdés a házasságodról szól, nem a fogyásról. Arról, hogy te mindig csak a sor végén lehetsz. Ez lesz majd más dolgokban is idővel, vagy már most, csak még nem látod. A keserűség összegyűlik benned és a gyereked is érezni fogja.

Ugyanezekkel a szavakkal mond el a férjednek, ahogy nekünk leírtad: Te mindig a sor végén vagy. Azt értesd meg vele első sorban, hogy mellőzve érzed magad. Szeretnéd ha számítanának a neked fontos dolgok, akkor is, ha neki nem fontosak.

Lehet hogy nem olyan választ kapsz majd, amit hallani szeretnél, de legalább tudni fogod milyen a kapcsolatotok valójában és ő mennyire tart téged. De nem ezt kívánom! Találj megértő fülekre, remélem így lesz!

Akárhogy is alakul, szerintem az a legjobb, ha mindig megteszed azt a kicsit, amit éppen tenni tudsz. Nem ideális, de még mindig jobb megtenni a kicsit, mint azon sopánkodni, hogy nem tudod elérni az ideálist. Utóbbi esetben megfosztod a tested még attól a kevés törődéstől is, amit adni tudnál magadnak.