Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Barátnőmnek nyűg a baba nevelés, jogos ha nem akarok vele tovább együtt lenni?
Egy hónapos a babánk, viszont azt látom a páromon hogy szinte szenved hogy foglalkozni kell a babával... Ma is leszidta szegényt reggel mert sírni kezdett, néven hogy ő aludni akar nem gyereket etetni.
Én dolgozok , főzök,takarítok neki csak annyi a dolga hogy a babával legyen délelőtt mert délután már én is otthon vagyok.
Viszont nagyon kezd elegem lenni a viselkedéséből. Már azon is elgondolkodtam hogy megkérem hogy költözzön haza ha ennyire nem szereti a saját gyerekét. És hagyjuk békén egymást....
Én 32 férfi vagyok párom pedig 29 éves.
Láttam en már ffit ahol a nő dolgozott es ő maradt otthon a gyerekkel es amikor hazajott a nő rohant átadni a babát hogy ő ezt nem birja vegre jottel..
(Ugy birom mikor a nő mentalisan kikeszul es a pasik ez miatt csak lehordják a nőt)
Kedves válaszoló!
Hangsúlyozom azon kívül hogy a babával otthon kell lenni semmi mást nem kell csinálnia. A bevásárlást is én csinálnom. És voltam én is már otthon a babával de valamilyen módon ameddig aludt én főzést lakás takarítást is megtudtam oldani.
#1 azért a Kérdező nagyon nem erről beszél...
Leszidja az egy hónapos síró kisbabát, nem akarja megetetni, mert ő mwg aludni akar? Megáll az ész, ez azért nagyon beteges. Főleg, hogy minden segítséget megkap a párjától. A férfi dolgozik, emellett még főz és takarít, de a kisasszonynak úgy látszik ez nem elég.
Én is kidobnám, de nem rögtön, mégiscsak ott van a közös gyerek. Adnék neki pár hónapot, hátha megjön az esze. De hogy minek akar az ilyen gyereket...másnak aki mit meg nem adna érte, meg nem lehet. Szégyen.
Talán ha cserèlnétek és nem csak babazombit csinálnál belőle leesne neked, hogy mosogatni van, hogy üdítőbb, mint megint az elégedetlenkedő baba igényeit kielégíteni!
Mégis miért nem te fürdeted, eteted, altatod a saját gyerekedet? Vagy csak szórakoztatod!
Plusz császárral szült? Ha igen, akkor meg pláne érthető, hogy kivan, az nagyon fàj ám most is!
“Ajj hàt nemigaz, hogy megint éhes vagy, az előbb etettelek meg” Ilyenkor csak a saját frusztrációját adja ki!
Ha te is lennél a saját gyerekeddel, átéreznéd, mit érez!
Én olyan 5 hónapos korában akadtam ki, etettem, altattam, ringattam, sétáltam vele, magam mellett volt, és rohadtul nem aludt, csak üvöltött. “mi a francért nem alszol? miért? Miért?” aztán bőgtem. mindezt este egy nehèz nap után, nem tudtam mi baja volt(semmi különös) Még kb egy órát sírt.
Nem bántom a gyerekem, évek teltek el, ennél csúnyábbat is kiabáltam már rá, nagyon szeretem. Inkább kiabáljon mint csendben rácsapjon(mint sokan), mert megérdemli.
Cseréljetek néha, ő nyugodtabb lesz, te meg érezni fogod a stresszt, amit átél.
Szerintem tuti kikészült.
Ez pedig, hogy “semmit” nem kell csinálnia, “csak” a gyerekkel lenni?
Az pont bőven elèg a kikészüléshez. Te meg még elküldenéd ahelyett, hogy felismernèd, hogy valszeg szülés utáni depressziója van, dd semmiképp nem “majd megjön az esze”-kategória, hanem terápia. Kérjetek segítséget! Megszült egy gyereket, iszonyú nagy vàltozás ez, lehet, hogy csak segítséggel tud vele megbirkózni. Tök jó, hogy fizikailag segítesz neki, de úgy tűnik, pazichológus is kellene.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!