Tényleg annyira hálálkodnom kéne a pasimnak ezért?

Felvettek egy céghez ügyvezető-helyettesnek, de az állást a pasim szerezte nekem úgymond, mivel ő ismer valakit odabent. Ebből nekem különösebb előnyeim nem származtak, mivel ugyanúgy kellett küldenem önéletrajzot és ugyanúgy többkörös interjún kellett részt vennem. Viszont azóta csak azt hallgatom mindenkitől, még a barátom anyjától is hogy hú de jó mert milyen jó melót talált nekem. Mintha az ő érdeme lenne, komolyan... a saját tudásomnak köszönhetem hogy bekerültem, ő szimplán ismert vkit aki tudott erről a lehetőségről és közölte vele. De itt már mindenki a pasimat isteníti mert milyen rendes hogy ilyen jó pozícióba "betett". Mintha övé lenne a cég vagy lenne hozzá bármi köze...

Ami másik meg amit gyűlölök, hogy amióta ez az egész munkahelyváltós mizéria van, mindenki rólam beszél, hogy mennyit fogok keresni, stb. MIÉRT??? Komolyan, muszáj a pasimnak is erről beszélnie a cégnél dolgozó haverjával meg az anyjáékkal is??? Többször kértem hogy ne tegye, de hát annyira nagynak hiszi magát hogy ezt ő vitte végig hogy úristen... fájdalmas. Már a korábbi munkahelyemen is folyton az én fizetésemről csámcsogtak, meg most is. Miért jó ez?

26/N