Szerintetek túlreagálom?

Szerintem kicsit túlreagálod, de itt alapvetően inkább kommunikációs problémákat látok, meg azt, hogy egyikőtök se gondol bele a másik helyzetébe.

Mindketten elvagytok azzal, hogy mennyire nincs szabadidőtök, mennyire kivagytok, mennyire sok a rátok szakadó munka... és mindkettőtöknek igaza is van, viszont nem látjátok, hogy a másik is ugyanilyen helyzetben van. Ezt le kellene ülni megbeszélni higgadtan, nyugodtan, és felállítani egy rendszert, hogy te akkor kapsz x szabadnapot, te ekkor, és ekkor meg akkor legyen "romantikus idő" kettőtöknek.

Az nem oké, hogy amiatt hisztériázol (most mindegy, hogy csak online, vagy való életben is), hogy 3 szabadnapot ki mert venni úgy, hogy eddig nem volt pihenése, és valószínűleg már az idegösszeomlás szélén van. Az sem, hogy ő nem szól előre, hogy haverozik, és mondjuk nem is kérdezi meg, hogy te mit szeretnél, vagy hogy az első gondolata nem ti vagytok, hanem a haverok.

Nem is érdemled meg hogy bárhova is elvigyen

Mielőtt pottyantottâl nem tudtad hogy még fog vàltozni az életed?

33 tudod dolgozni muszáj ha nem akarsz éhenhalni.

A gyerek saját döntés... Ha vállalta csinálja. Undorító mikor egy nő ezzel probàl egy kus tiszteletet hihaecolni.

".Aki nem hajlandó a csalàdjaval lenni,haverokkal se menjen bulizni."

1. Mivel együtt élnek gyanítom mikor hazamegy, mindig együtt vannak.

2. Közölte, hogy elviszi őket is wellneszezni.

Elmenne, de a kérdező "undorodik már a gondolatától is".

Te jó ég milyen lehet egy életet leélni ilyen hárpiákkal. Mondjuk gyanítom pár éven belül úgyis elválnak.