Ha egy férfi szerelmes, mégsem bír elszakadni az exétől, és visszamegy hozzá, mit jelenthet az, hogy az a kapcsolat "abban a formában" nem működhet, ahogy most van? Kifejtem.

Ez az, hogy nem akarom hitegetni, csak mondja ki. Szavak, persze, de a "szeretlek" is csak egy szó.

Kértem, hogy mondja ki, zárjuk le, legyen boldog, csak legyen egyértelmű.

Persze mondhatod, hogy hitegetem magam, mert tény, hogy egyelőre én sem tudom, mit gondoljak. De azt tudom, hogy tényleg vannak érzései, csak mentálisan nem ok, problémás gyerekkor, kisebbségi komplexus, megspékelve anyakomplexussal. Semmit nem tud kifejezni, annyira zárkózott. Fél az új dolgoktól, elfojtja az érzéseit. Szerintem akarja ő ezt a szíve mélyén, csak retteg, mert nem az idős nő lenne mellette, aki bizonságot nyújtott neki eddig.

De azért köszi a véleményed, csak nem tudom, találkoztál-e már ilyen típusú emberrel, aki mondjuk 2 évtized után akar kitörni, és megijed a saját érzéseitől is, ezért rohan vissza az ismeretlenből az ismertbe. Vagy mondjuk huszonéves vagy, és mindent pillanatok alatt le tudsz zárni, el tudsz engedni, de túl sok élettapasztalatod még nincs?

Persze ez egy névtelen oldal, mindenki azt ír, amit akar.

Miért kötődési probléma az, ha azt mondja, nem múltak el az érzései, és én elvárom, hogy legyen konkrét? Nem volt ez tévút, csak nem akartam ennél jobban részletezni. Az ismerkedésünk elején kiderült, hogy ő 6, én 4 éve érzek valamit, csak mindkettőnknek volt párkapcsolata, és mindketten azt hittük, a másikat nem érdekeljük. NEm pár hete kezdődött, csak nem közeledtünk. Közben én szingli lettem, elkezdtünk beszélgetni, és lassan kialakult. Ez sem 1-2 hét volt, hanem kb 2 hónap. Az érzelmek léteznek, csak retteg a boldogságtól.

#7: Én is ezt mondtam neki, hogy gyerekes. Pont azért, mert nem kellett felnőnie, mindig mellette volt az "anyja". Erre vágott is egy fejet, látszott rajta, hogy nem ért velem egyet. Gyerekük nem lett, a nőnek már volt egy kamasz fia, mikor összejöttek. Szinte gyerekfejjel, huszonévesen kapott egy kamaszgyereket az élettől, ez sem normális.

Igen, szeretném megbeszélni, de meg is mondta, hogy ő ilyenkor bezárkózik, minél jobban keresem, annál inkább. Szerintem ez is gyerekes dolog, hogy nem mer szembenézni a saját érzéseivel.

Én pedig megértem a döntését, ha hajlandó egyáltalán dönteni.

Tényleg csak meg akarom érteni az egészet. Ha nem megy, nem megy, csak mondja ki. Nála van a labda, hiszen én nyitott voltam, benne voltam, sőt azt mondtam, ez neki egyedül biztosan nem megy, ha eddig se ment, sőt fel se ismerte, beszélgetés ehhez már kevés, menjen el szakemberhez, mellette leszek. Talán az sem segít, de megpróbálni meg lehet.

Esküszöm, azt nem értem, hogy ha tudja, hogy az egyikkel nem boldog, és tudja, hogy a másikat szerelemmel szereti, akkor mi gátolja meg a döntésben?

Van itt olyan, aki kb 20 évnyi kapcsolatot kellett, hogy elengedjen, akár saját döntéséből, akár elhagyták?

Szerintem egyébként a nő is lelki terrorban tartja valamivel, csak arról sem beszél. Egy lassan 60 éves nő, akármivel sakkban tarthatja, pedig a pasi érzi, hogy most ez lehetne egy normális, egészséges kapcsolat.

Mikor abban a pár hétben ő is nyitott volt, és fel merte vállalni a szerelmet, akkor nyitott volt egy babára meg házasságra is. Aztán ahogy gyűlt-gyűlt a feszültség meg a bűntudat, már ezektől elzárkózott, és azt mondta, öreg már ehhez.

Ő sem tudja, mit akar, én meg egyenes ember vagyok, és elvárom, hogy hozzon egy döntést. Akármit, csak ne játsszon. Nem csak velem játszik, a másik nővel is, mert ugyanezt pár éve már megjátszotta, akkor is elhagyta, és visszament. De akkor élete nagy szerelme volt az, aki nem akart többet, hamar vége lett. Az idős nő pedig visszafogadta. Azóta is együtt voltak, de már sosem lett az igazi, ez egy nagy törés volt köztük.