Elfelejtette az évfordulónkat, pedig szóba hoztam 2 nappal előtte?

Ez arra emlékeztet, mikor egy férfi nem akarja megkérni egy nő kezét, mert "neki nem számít egy papír". Ha a másiknak fontos, akkor igenis összeszorítom a fogam és legalább egy szűk családi esküvőt tartok, kb. fél nap alatt, ha nekem mindegy. Illetve megünneplem vele a hónapfordulót, évfordulót, elmegyek a szüleihez havonta egyszer ebédelni, elviszem a gyerekét kirándulni vagy segítek nekik betonozni vagy bármit, ami a páromnak fontos. (Nyilván mindkét irányból teszünk meg olyat a párunkért, amihez nem feltétlenül füllik a fogunk, de a másik jobban élvezi, mint amennyire mi szenvedünk miatta - és nyilván jó pofát vágunk hozzá).

Ha valaki ezt nem érzi magától, akkor vele nagyon nehéz lesz együttélni, mert nem helyezi a te szükségleteidet az övével kb. egy szintre.

Én azt ajánlom, hogyha nem egyedi esetről van szó (pl. tényleg bejött egy nagyon sürgős meló és még te is zaklattad, hogy merre van), akkor menekülj, ez csak rosszabb lesz.

Ne haragudj, de szerintem ezen nincs mit megünnepelni, mert marhára egy szr kapcsolat.

Nem mindenki akar èvfordulót ünnepelni, ezzel nincs is gond, de nálatok nem ez a helyzet. Mèg vèletlenül se ment haza hozzád, meg tulajdonkèpp tojik a fejedre. Egy szerelmes ember akkor is "siet" haza a párjához, ha nincs èvforduló.

Szerintem levonhatod a következtetèst, hogy ti nem ugyanazt várjatok ettől a kapcsolattól.