Van még visszaút vagy ennyi? Szexmentes kapcsolat női szemmel.

Valtoztatni nem akarsz, elhagyni nem akarod, kommunikalni nem tudtok. Akkor szerinted?

Latszik a reakcioidbol, hogy meg te magad is gyerek vagy.

En se fogok jot irni. Az egy dolog, hogy te nem akarsz valni, de az elettarsad (nem irtad, hogy a ferjed) barmikor donthet ugy, hogy nem ker beloled. A kapcsolat mindig 2 emberen mulik, tok mindegy, hogy te mit akarsz, ha a masik nem. Visszaut nincs, a gyerek ott lesz, te pedig akkora fuggosegben vagy, hogy barmit is megtehet veled, meg az ellenkezojet is. Rajta mulik. Garancia semmire nincs, ha lemesz kutyaba, lehet akkor is a foldbe fog tiporni, ha meghuzod magad, akkor lehet nem fogja boritani az asztalt. Egy biztos, ebbol rendes kapcsolat nem lesz, leven nem is volt soha.

Amugy vicces, hogy azt gondoltad, hogyha van gyerek, akkor magadhoz lancoltad, kozben meg ugy tunik nincs is nalad a lakat kulcsa. Eloszor is tudatositsd magadban, hogy ezt nagyon elrontottatok. Utana meg talald ki, hogy mi lesz a kovetkezo lepes. Lehetoleg ne megegy gyerek legyen. Arra gondoltam, hogy azt talald ki, hogyan fogsz sajat labra allni.

43F

Kívülállóként, a leírtak alapján én azt látom hogy, volt alapból egy labilis kapcsolatotok, amiben nem beszéltetek meg semmit. Hirtelen felindulásból vállaltatok gyerek, ennek a döntésnek a következménye egy széthulló család.

Le kellene ülnötök és őszintén megbeszélni a jövőtökre vonatkozó terveket, kompromisszumot kötni, vagy külön utakon folytatni. Ez így nem kapcsolat, csak illúzió, amiben mind a hárman szenvedtek, és ez idővel csak rosszabb lesz.

Persze lehet azt mondani, hogy a gyerek nem sérül, mindent megkap, de ez is csak önámítás.

Most még kicsi nem veszi észre, de ahogy növekszik, úgy észre fogja venni, hogy valami nem stimmel és ő issza meg a levét.

Kedves Kérdező!

Én sajnálattal olvastam, amit írtál. Az az igazság, hogy egy 1-2 éves kapcsolat után szerintem babában még nem kellett volna alapvetően sem gondolkodni, hanem megismerni előbb a másikat, hogy megtudja az ember, hogy működne e a kapcsolat. De ez már a múlt. Babától függetlenül szerintem próbálj meg vele leülni és megbeszélni, biztosan meg tudjátok! Mondd el mit érzel, ő is mondja el, próbáljatok közös nevezőre jutni. Egy őszinte beszélgetés kell ide. Ha az sem oldja meg, akkor pedig valami drasztikusabb.

A gyerek sérül akkor is ha külön mennek, blablabla....

Miért sérülne? Nálunk édesapám volt,tudtunk róla,mert minden nap négykézláb mászott haza a kocsmábol,hogy basztathasson minket. Ennek örömére folyton anyai nagyszülőknél voltunk amikor ő hazamászott. Állandóan félrephaszott... Elváltak a szüleim és onnantol Hawaii volt anyuval ☺

Nem vagyok lelkisérült,sarokba ülő ,fenekemen depressziósan billegő. Nem vagyok alkesz,drogos,hajléktalan,munkakerülő.

Olyan mértékben sérültem,hogy az emberekkel hihetetlen jól kijövök,szeretnek. Idegenekkel is órákon át tudok beszélgetni,bárkivel megvan azonnal a közös hang.

Nem érzem úgy,hogy igazságtalan az éler,mert a szüleim elváltak és de rossz nekem most. Nincs apakomplexusom. És tudjátok miért? Mert édesanyám és a nagyszüleim nemhogy ugyanúgy,de százszor jobban csinálták,mintha teljes családban nőttem volna fel.

Kérdező is írta,hogy az egész család imádja a kicsit. Feltudja nevelni apa nélkül is. Legalább több ideje lesz a gyerekre ha nem a pasijának a koszos ruháit kell mosni meg nem kell utána takarítania ,nem keseríti meg az életét a párja a hülyeségeivel. Én se akarnék senki után ganézni,meg kaját tenni a szája elé ha ennyire semmibe venne és ilyen semmirevaló kommumikáció lenne.

Csávó vegyen egy raklap zsepit azt huzgálja a répát,Te pedig menj és élj boldogan . Nem kell Neked plusz egy emberről gondoskodnod a 2 szép szeméért.

Szeresd a kislányodat,minden tőled telhetőt biztosíts a szamára,persze normál keretek között. Nem kell xarrá kényeztetni,ne pénzzel akard a szeretetet kifejezni ☺

#37

Nagyon bírom a kifejezésmódodat és sajnos egyetértek veled!