Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van még visszaút vagy ennyi? Szexmentes kapcsolat női szemmel.
23 és 30 évesek vagyunk, 3 éve vagyunk együtt, van egy félévesünk.
A problémák elég régen kezdődtek, úgy kb 2 éve komolyabban. Sokat küzdöttünk, hogy távkapcsolatból összeköltözés és közös élet legyen, amit sikerült is elérni, azonban ahogy telt az idő, úgy érzem, egyre kevésbé voltam neki érdekes. Napi 2 szexről szép lassan heti 2, aztán havi 2 lett, most ott tartunk, hogy kb 10 hónapja 2x voltunk együtt, akkor se láttam rajta, hogy túlzottan élvezné. Az önbizalmam romokban, emiatt frusztrált és hisztis vagyok.
Próbáltam már vele beszélni erről, elmondása szerint ugyanúgy szeret, csak mindig kattog valamin, stresszes, stb, és nincs libidója.
Tudom, hogy elintézi magának a dolgokat, és ez iszonyúan bánt.
Mikor még volt köztünk szex, akkor sem volt eget rengető, sosem volt orgazmusom vele, nem is különösebben törte magát, hogy legyen, 5-10 perc és ő kész volt.
De sosem róttam fel neki, szóval azt sem lehetne mondani, hogy elvettem az önbizalmát. Egyszerűen rám unt, úgy érzem.
Mégis mit lehet ilyenkor tenni?
válasza:"Ha minden gyerek tökéletes, harmonikus párkapcsolatba születne, ahol 20 éve együtt vannak egy vita nélkül a szülők, akkor egy gyerek sem lenne."
Felesleges ennyire szélsőségekbe menni. Ti gáz kapcsolatban voltatok az elejétől...
És amúgy de, lenne gyerek, csak nem annyi lelkisérült, mint most.
"Köszönöm, de nem azért írtam ki a kérdést, hogy szülőségemben megkérdőjelezzetek."
Ezek után van értelme neked bármit is írni? Anyatigris vagy, aki jobbnak gondolja magát, mint amilyen. Ha nem látod, hogy a gyereket is problémás helyzetbe hoztátok a TI kapcsolatotok miatt, akkor miből akarsz egyáltalán kiindulni?
"Sosem veszekedtünk előtte, ezután sem fogunk."
Ja, persze. Szerintem ezt már mind hallottuk rengeteg embertől... Sosem jött össze.
"És áldom az eget, hogy nem vártam az anyasággal még 5 évet, mert akkor könnyen lehet, hogy nem is lett volna kitől anyának lennem."
Írtam: Pár év múlva kérdezz majd rá erre a gyereknél is. Esélyes, hogy kapott 2 mérgező szülőt.
"A kisasszony köszöni, nagyon jó dolga van."
A kisasszony nem köszöni. Te köszönöd és a mérhetetlen önzőséged és felelőtlenséged.
Milyen sok k.va okos, tökéletes ember van ezen az oldalon, akik rögtön ítélkeznek.
Őszintém remélem, hogy ti kétszülős, tökéletes családból jöttetek.
Gondolom a gyereketeké is ilyen :)
válasza:Most sem veszed tudomásul, amit írunk.
Ez a kapcsolat menthetetlen. Első sorban azért, mert sose volt jó. Nincs mire építeni, mint egy ház alap nélkül, futóhomokon.
Tessék fogni a kislányod, meg a kettőtök motyóját, és költözzetek külön. Ez ennyi volt.
A B lehetőség, hogy abban nő fel, hogy anya és apa az egyik szobában veszekszik, ő meg mesét néz a másikban.
Ha ez egy átgondolt gyerekvállalás volt, akkor nem okozhat problémát, ha külön éltek innentől, és a párod vasárnapi apuka lesz. Külön lakva is lehet jó apa.
válasza:Szerinted mi lenne a megoldás a helyzetedre? Te mit szeretnél?
A szakítást kellene itt támogatni?
válasza:"Őszintém remélem, hogy ti kétszülős, tökéletes családból jöttetek."
Nem, de épeszű ember nem vállal gyereket olyan kapcsolatba, ami már gyerek nélkül is döcög.
Nem a támogatás miatt írtam ki a kérdést, szeretem őt, de úgy érzem, hogy ez már csak akkor tudatosul bennem, ha arra gondolok, hogy elveszíthetem.
Nem akarom ott hagyni, de azt sem akarom, hogy úgy éljünk, mintha 50 éve házasok lennénk.
válasza:3 év alatt kimaxolta a kapcsolatotokat összeköltözéssel és gyerekkel. Ez van, ha nem fogadod el, akkor is. Te is kimondtad, megunt.
Hiába erőlteted, igazuk van a hozzaszóloknak. Nem így normális gyereket vállalni. De ha neked ez volt az életcélod, hogy gyerek legyen bármi áron, sikerült.
Gondolom az épeszű ember elrohan abortuszra, a ti olvasatotokban.
Aki a gyerek dolognál van még mindig leragadva: semmi közötök ehhez, és nem tudom ki a hülye, mikor ennyiből képesek vagytok kb leszaranyázni.
Még jó, hogy nem veszem magamra.
válasza:Én nem hibáztatom a kérdezőt a gyerekvállalása miatt, a gyereknek egy szerető, támogató háttér kell, teljesen mindegy, hogy a szülei egymáshoz hogy viszonyulnak, ha őt szeretik és támogatják, neki jó lesz. A válás sem befolyásolja annyira a gyerekek lelki világát, mint azt sokan hiszik, sőt, tulajdonképpen több kárt okoz a gyerek lelkének egy diszfunkcionális, háborús családi kör, ami egyben van, mint elvált szülőkkel boldogan, kiegyensúlyozott térben felnőni. Igen, akár pótapával-pótanyával, akik szintén szeretik és támogatják.
Azt kérdező viszont tényleg nem értem, hogy amikor még az elején voltatok a kapcsolatotoknak, és ő ennyire nyilvánvalóan semmibe vett (5-10 perc és ő kész volt, téged meg hagyott úgy ahogy voltál), akkor miért nem szóltál semmit. A jó szex két emberen múlik, a nőn még talán jobban is, mint a férfin, mert a nőt nehezebb kielégíteni, neki kell nyíltan kommunikálnia és kiharcolnia magának az orgazmusát, nem a pasinak kell magától tudnia azt, amit a nő se tud igazán. Jelen helyzetedben már persze mindegy, de a jövőre nézve jó tanácsként javaslom, hogy az első ilyen után kérdezz rá, hogy ez miért volt, és igenis tegyél azért aktív kommunikációval, tettekkel, és akár párcserével azért, hogy neked is élvezetes legyen az aktus és kölcsönösségről, ne csak ürítésről szóljon egy-egy ágyjelenet.
Köszönöm, végre egy normális ember/válasz!
Nem volt hozzá merszem, hogy szóljak neki, és ő is bánta, de nem bírta addig, amíg kellett volna. Nekem jó volt így is, csak így visszagondolva érdekes azért..
Egyébként jó ember, jó apa, csak egyszerűen már nem tudok túllendülni ezen a szex témán. Nem azért, mert igényelném annyiszor, hanem, mert ha egy férfi már hozzá sem nyúl a nőhöz, ott már komoly gondok vannak szerintem, ő pedig tagadja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!