Ha a feleség tudja, hogy a férje már egy ideje csalja őt, akkor miért nem akar elválni?

utolsóhoz:

-nincs jobb nő, csak más..

Kedves 30-as. Én soha nem kértem a szeretômet, hogy hagyja el a párját miattam és késôbb sem fogom. Amùgy nem a felesége hanem élettársa. Mi az elején megbeszéltük hogy "nincs jövôje a kapcsolatunknak" vagyis nem fogunk együtt élni stb. Mi jól érezzük magunkat s tart ameddig tart. Nem viszünk bele érzelmeket. Nagy a korkülömbség is 22 év 11 hónap a pasim javára. Mérlegeltem, nem vagyok elvakult...

31-es. Nem félek a nemi betegségektôl. Csak vele szexelek és néha a férjemmel. Tiszták vagyunk, szûrésekre járok. Erre a dologra nagyon igényes vagyok és a szeretôm szintén.

#20 aska.

Én nem gyártok hazugságokat sehol. Viszont :

Az egész életemben (nem vagyok és nem is voltam nős :-),

Egy mottóm volt : EGy nő, (legyen az bárki-bárhonnan-x éves-tanult-nemtanult stb stb-ek nélkül), vagy vitt magával, vagy nem.

Én nem filóztam, nem agyaltam, hogy kivel meddig mi lesz. Nem ígértem asó-kapa-nagyharangot.

DEés ami a LEGFONTOSABB, nem élveztem bele senkibe csak úgy hipphopp módon, vagyis nem tettem tönkre egy nőnek sem az életét egy "jaaajbocsibelédélveztem"babával.

És ezt nagyon de nagyon díhazta minden bnőm.

ÍÍÍgy pedig szépen, nem társadalmikötelezettségéletvitellel, végigélveztük bárkive az életünket, hosszabb rövidebb ideig az igaz, de addíg atomélvezet volt.

Nem akartam senkit soha kisajátítani, nem azért rohant hozzám haza bármelyikük, mert tudta, ha késik 5 percet, kap egy maflást, hanem azért, mert együtt kellett kavargatni a paprikáskrumplit egy szál bugyiba pl.

A végeredmény ugyanaz, lett paprikáskrumpli vacsorára.

És nem volt FB-ban telóban kotorászás-számonkérés-agyalás sem. Mert ezek mindent megölnek és kész.

Hú de tudnám még folytatni :-)

Az a baj, hogy nagyon sokan nem élvezitek az életet, úgy ahogy van, hanem két hónap után gyanakodtok, agyaltok, hülyítitek magatokat az állandó filózással bele a megcsalásba, Aztán jön a jelkeresés és mindíg lehet találni olyat, amire rá éehet húzni egy sztorit.DE ami FONTOS, vagy úgy van, vagy nem. Aki pedig egyértelműen lebukik (fiu, nő mindegy), az krumplin csinálja.

Ha meg nem csinálja, akkor is bennetek van a gyanakvás, otthon rákérdezés, gyanusítgatás. És ilyenkor az élettől is elmegy a kedve annak, akit gyanúsítanak, de semmi alapja, és lehet hogy ez indítja el a folyamatot, hogy lesz alapja majd :-)

RÓka fogta csuka az egész.

Nem gyanakodni, nem filózni, nem gyanusítgatni, hanem NŐ-ként viselkedni. Ez a legjobb orvosság. Vagyis csaábító ksi dögnek lenni, bájosan, kedvesen, nem raplizni és rumlizni mindenért, ezt kellene megpróbálni drága lányok, hátha (a kultúráltabbja persze) kellemesen csalódtok majd. Nem kikövetelni számonkérni a nyaralást és hasonlókat, hanem kivárni picit hogy mi jön és mi lesz. Belevinni egy kis kedves alázatot a NŐ-isségbe stb stb.

Magyarul NŐ-ként kellene viselkedni, de akiben ez alapból nincs meg, azt tudom sajnálni.

Ja, és most jönnek a gondolati reakciók, hogy egy férfi meg leygen férfi, igen, legyen az, de ne a 80 BMW-kulcsprögetéssel vagy a bankszámlával.

Szóval akit megcsalnak, annak szent meggyőződése hogy ő volt a hibátlan őskedves drágaság, és hogy jön a másik ahhoz hogy ezt megtette. Hagyjuk már, jóóó ?

Kedves Szerető! Megértelek, helyes döntést hoztál. Mondom ezt nőként, akinek megmenthető lett volna a házassága, ha az exférje a megfelelő időben a megfelelő mértékben megcsalja. :) De az én drágaszágom az önzősége és a hisztije mentén olyan helyzetbe hozott minket, amiben már képtelenek voltunk kijavítani a hibákat. Az általad felsoroltak java részén én is keresztülmentem, és igen, az ilyen helyzetből nincs méltó kiút. Az meg ne szóljon bele a partvonal mellől, aki nem volt még csak hasonlóban sem...

Megfontolandó gondolat: egy válóper során egy gyerek szájából hangzott el az a mondat, hogy szerinte képtelen boldog gyereket nevelni az a szülő, aki maga sem boldog. "Saját vér"ről szó sem volt...