Van itt olyan, aki a szeretője miatt vált el?

Kérdező!

Ne csodálkozz az indulatokon - amit művelsz, az az emberek többségéből ezt váltja ki. Gondolj csak bele! "Szereted" a párod, de nap mint nap hátba szúrod... Ez bizony árulás.

Ne érts félre, nem ítélkezni és gyalázkodni akarok, de ha ilyen kérdést teszel fel, számítanod kell a reakciókra.

Noha én nem tartok szeretőt, azért leírom a véleményem:

Ahogy már más is írta, a szerelem múltával jöhet a pofára esés. Nézz csak szét akár itt a GYIKen: mennyi olyan kérdést, választ találsz, amiből az derül ki, hogy rohadt hibás döntés volt már csak belemenni is a helyzetbe, nem hogy elválni... (Lehet persze azon vitatkozni, hogy ez a weboldal mennyiben szolgál reprezentatív mintaként, de úgy vélem, jobb híján megteszi, ugyanis senki sem hordja az utcán a homlokán, hogy "megcsaltam-elhagytam-rábsztam", esetleg "megcsaltam-elhagytam-megérte", ráadásul az anonimitás védelmében talán nem kell hazudni, bátrabban fel lehet vállalni, ami történt.)

Próbálj meg elmenni egy csendes, nyugodt helyre, ami sem a férjedre, sem a szeretődre nem emlékeztet, és hideg fejjel, ha kell tételesen, pontokba szedni, hogy mi szól a válás mellett, vagy éppen ellene; javaslom, hogy a "szerelmes vagyok" se érjen több pontot, mint bármely más tétel... Rohadtul nem lesz könnyű, hiszen felfokozott érzelmi állapotban kell(ene) racionális és objektív döntést hozni (pl. a férjeid hibáinak fel nem nagyítása!, a másik hibáinak - ha ismered egyáltalán! - el nem bagatellizálása, stb.), ráadásul rengeteg bizonytalan, előre meg nem jósolható tényezővel kell számolnod (pl. gyermekeid véleménye, hogy elválsz az apjuktól, akit állítólag szeretsz).

Úgy vélem, mivel az ilyen szeretősdis-választós dolgoknak sok oldala van, a döntésed nem lehet minden tekintetben (erkölcsi-morális szempontból és a te érzelmi világod oldaláról nézve) 'jó', és senki nem is fogja tudni megmondani neked, maximum az idő.

32/F

"persze lehet, hogy pár hónap múlva a férjemről derülne ki ugyanez" Ezzel próbálod nyugtatni a lelkiismereted mi?

Ha tudta a drága, már pedig tudta, hogy az illettő veszélyes lehet a házasságára, akkor megpróbálja elkerülni a veszély forrását és inkább azon dolgozik, hogy a házasságát megerősítse. Persze most is csak gyáván viselkedik, még a szeretővel szemben is, hiszen nem mer kilépni, mert mivan akkor, ha vele is ugyanazok a problémák jönnek majd elő, mint a férjével és kiderül, hogy vele sem fenékig tejfel az élet. Nagy szerelem lehet, ha a gyávasága és saját önzősége képes felülírni azt.

Ahh, nem olvastam végig a sok fröcsögést, de el tudom képzelni...

Kérdező, az a baj a szerelemmel, hogy az egy irreális érzés, csupán addig tart, amíg nem ismered meg teljesen a másikat. Őrülten tetszik, kívánod, jó fej, humoros, mindig megnevettet és ezen néhány jó tulajdonsága alapján az összes nem ismert tulajdonságát is felmagasztalod...nem csak te, mindenki aki szerelmes. Aztán néhány hónap, vagy 1 év és ahogy egyre inkább kezded megismerni, rájössz, hogy nem is olyan szép és jó minden, mint ahogy elképzelted. Aztán ezt vagy túlélitek, vagy nem, itt még van egy csomó tényező, kezdve a gyerekektől az exeken át, egészen az anyagi dolgokig.

Nekem is van szeretőm, számomra ő a standard, az etalon, a megtestesült férfi, imádom, de hogy a családomat, a gyerekem érzelmi és lelki világát, a családi harmóniát beáldozzam miatta, az kizárt. Milliószor megfordult már a fejemben, és jó eljátszani a gondolattal, de mikor visszatérek a “földre” mindig rájövök, hogy kapásból 6 ember életét tenném tönkre, ha én most úgy döntenék, hogy vele akarok élni. Mondjuk én nem hiszek a szerelemben, talán nem is voltam még soha szerelmes, lehet, így könnyebb... Mindenesetre bárhogy is döntesz, a felelősséget neked kell vállalnod és sajnos semmi garancia nincs arra, hogy ez a szerelem most majd örökké tart, ha csak nem dolgoztok keményen a kapcsolatotokon.

Sok szerencsét!

Válaszd szét a két kapcsolatot, és foglalkozz most csak a mostanival. Ha akkor is válnál, ha nem is ismernéd a szeretőd, akkor váljál.

Valami oka van annak hogy szeretőd lett. Lehet, hogy ez valós, tényleg a kapcsolattal van baj. Lehet, hogy csak képzelt, azaz veled van a baj, csak mástól várnád a megmentést.

Van aki hajlamos kisebb problémánál is inkább újra vágyni. Más meg a reménytelen esetben sem lép ki. Te melyik vagy? Próbálj hasonló eseteket keresni az életedből.

Ha mindezeket is végiggondolod, csak utólag fogod tudni csak megmondani, hogy jó vagy rossz döntés volt.

Hasonló szituban a megcsalt feleség voltam.

A volt férjem így egy év után kaparna vissza, undorodom tőle.Akkor nem számított neki, hogy sír utána a gyereke, hogy mekkora fájdalmat okozott.Ahogy a nőjének sem, hogy a férjét és gyerekét elhagyta.

A szerelem elmúlik...

Utolsó, van ahol nem múlik el.

Nálunk négy éve ugyanolyan erős érzelmek vannak.

5-ös vagyok