Nagy segitség lenne számomra, ha szánnátok erre 3percet! Szükségem van az oldalon lévő normális emberek véleményére! Érdemes megtartani a kapcsolatomat? Részletek következnek:

3éve járok a baratnőmmel. Ez idö alatt nagyon sok szép élményt éltünk át együtt, persze voltak húzósabb idöszakok is. Mindkettönk családja pozitívan áll a kapcsolatunkhoz, egymásra találtunk, és ebből könnyedén házassag is lehet. Viszont fél éve oly sok minden negatívum összejött, betelt a pohár mindkettönk részéről. Szakitott velem a leány. Olyannyira elvoltam keseredve annak ellenére, hogy én is haragudtam rá, hogy megkértem öt, ne dobja el a kapcsolatunkat, igy annyit mondtam csak, hogy hivjon, ha ismét hiányzom neki, és csak abban az esetben, ha komolyan gondolja a jövönket. 4hét után felhivott, találkoztunk és megbeszéltük a dolgokat, utána összeköltöztünk és éltük mindennapjainkat egészen tegnapig.

Tegnap este tv-zés közben traccsoltunk, és valahogy szóbajött az a bizonyos 4hétnyi szünet, barátnőm elfehéredett, és egyből tudtam hogy valami gubanc van. Elmondta, hogy lefeküdt egy régi pasijával egyszeri alkalommal ittas állapotban, mert meg akart szabadulni attól a sok rossztól, ami minket akkor ért, és meglépte e borzalmas tettet.

Mivel a kapcsolatunk a bizalomra épül, most elvesztettem a bizalmamat ő irányában. Kértem, hogy számoljon be mindenről, el is mondott mindent, amire csak emlékezni tudott, egyetlen csók sem volt, csak a srác levetköztette, és misszionárius pózban dugtak addig a rövid igeig.

Amint kilépett az ajtón zokogott, tudta, hogy rosszat csinált, és mivel az élvezetnek teljes hiánya volt az az 1alkalom, ráébredt, hogy velem akarja leélni az életét. Ugye aztán felhívott, találkoztunk, összejöttünk. Lett volna rá alkalom e fél év alatt hogy elmondja nekem, de nem tudta, nem volt batorsága, mert nem akar elvesziteni, és ebből a hülyeségböl elrontani az életének azt a részét, amit velem képzelt el. Zokogva kérlel, hogy bocsássak meg neki, és hogy ne hagyjam el.

Meg lehet neki bocsájtani e bűnös tettét, ha tényleg látom rajta a megbánást? Reggeltöl nyeli a könnyeit, szipog, sír, mert nem akar elvesziteni, hasson ez rám? Megcsalásnak minősül, ha abban 4hétben nem jártunk? Megléphet e hasonlót a jövöben, ha hajlamos volt erre idegességében fél éve? Örlödhetett benne a lelkifurdalás fél évig olyannyira, hogy egy életre felhagy a megcsalás bámely fogalmával? Mi szól az mellett, hogy együtt maradjuk? Mi szól az mellett, hogy szakítsak vele?

Segítsetek kérlek!

Ha együtt maradunk, jövő szeptemberében végezzük el az egyetemet, és ennek alkalmából terveztem megkérni a kezét persze a hír elött, most bizonytalan vagyok.

Ha együtt maradunk, mi leszünk a keresztszülei a most született unokahugomnak.

Ha szétmegyünk, elvesztem életem legszebb és legtartalmasabb kapcsolatát, a legszebb lányt akivel valaha jártam, és az egyetlent, kit eddig eltudtam képzelni a társamnak egy életre.( sok párkapcsolatomból ez az 1)

Ha együtt maradunk, és 15év után elválik tőlem 2gyekekkel, tönkretettem az életemet.

Ha együtt maradunk, és az idők során megtudunk minden problémát oldani, enyém a boldogság egy életre, amiről mindenki álmodik ezen az elcseszett világon.

Előttem van, és most kell döntenem.

Adjatok hasznos tanácsokat, irjatok véleményeket, képzeljétek el magatokat az én helyemben, hogy hogyan döntenétek, és mi a következménye az életetekre nézve.

Várom a válaszokat! Előre is köszönöm!

Üdv

Zoltán

2017. 10. 17