Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Vajon helyre jön e még valaha minden?
A kérdésem bővebben:
A férjem félrelépett egy éjszakás kalanddal, az ő elbeszélése szerint azért, mert van egy fétise amit nem mert velem megosztani, mert félt hogy megundorodom tőle és elveszít(azt most nem részletezem milyen fétis).
Én erre megbocsájtottam és ennek már lassan fél éve,de még mindig elsírom akár ok nélkül magam és a férjem tényleg igyekszik,de nem tudok kijutni a gödörből.
Az igazi okom a sírásra nem a félrelépés, mert azt valahol megértem (legalábbis ilyen esetben), a valódi ok hogy amikor ez kiderült a szüleinél, ők engem okoltak, hogy én vagyok ezért a hibás(ők a fétises dologról nem is tudtak csak arról hogy férjem félrelépett) és ekkor a férjem nem állt ki mellettem. Egy világ omlott ekkor össze bennem, hogy a szülei fontosabbak lettek mint én annak ellenére, hogy mit tett velem és hogy a szülei viselkedése is megbocsájthatatlan.
Azóta persze bocsánatot kért ezért, utólag a szüleit is leszólta, hogy hogy képzelték és nekem ad igazat. De azóta minden tökély a szüleivel, mintha az én fájdalmam soha nem is létezett volna:(
Vajon valaha túlteszem ezen magam vagy ez annak a jele, hogy részemről ez nem fog menni?
Kinek mennyi idő volt hogy túllépett a megcsaláson/félrelépésen/csalódáson és minden régi lett, aki már átesett ilyenen?
Bocs a regényért, válaszokat előre is köszönöm.
Mielőtt megcsalt, Te nem tudtad milyen fétisről van szó, Ő ebből következtetést sem tudott levonni, hogy Te mennyire lennél nyitott a dologra, hozott egy döntést a kapcsolatotokra nézve, nélküled.
Szerintem ha egyenes, akkor mielőtt megcsal közli a tényt, és legalább ad lehetőség, függetlenül, attól, hogy Ő mit feltételezett, hogy mi lesz ha elmondja.
Az hogy ez egy éjszakáról szól, tévedés, mert az igénye már adott, a megbocsájtás adott, így szabad az út. Eltitkol, hazudik, hárít.
Az igazi okod a sírásra továbbra is a félrelépés, mert Te magad mondod, hogy nem tudod magad túltenni rajta.
Próbáljatok meg felülkerekedni rajta, ha úgy érzed, hogy nem megy, akkor elkell engedni.
"A férjem félrelépett egy éjszakás kalanddal, az ő elbeszélése szerint azért, mert van egy fétise amit nem mert velem megosztani, mert félt hogy megundorodom tőle és elveszít(azt most nem részletezem milyen fétis). "
Ez sem arra utal, hogy nagyon nagy bizalma lett volna a férjednek feléd..a saját feleségével nem osztotta meg a kóros vágyait, mert a fétis az bizony az.Bár ma már természetesnek számít és nem elítélendő.
De inkább arra tippelnék, hogy csak e mögé az indok mögé bújt, hogy megmagyarázza, miért is volt késztetése más emberre..ugye mi nem tudjuk nővel vagy férfivel csalt..a szülei előtt is gyáva volt felvállalni a vágyait.Őszintén, mégis mit vársz egy gyáva embertől és a vele való házasságtól?Olyan már sosem lesz, mint volt.Egy megcsalás bizalomvesztéssel jár, sok esetben kiábrándulással is, hiába ragaszkodnak sokan az érzéseikhez, amiket lehet csak beképzelnek, hogy ott vannak még..és érzésekkel magyarázzák a kifogásaikat, mint te is:
1.több évet így eldobni,
2.1 gyerek, 20 gyerek van
3.egyedül nem tudom magam eltartani meg a gyereket sem.
4.lehet sosem találok másik férfit már.
És ez a megalkuvás, csak akkor nem kéne panaszkodni.Ő választotta, hogy mellette marad a történtek ellenére is, mint ahogyan te is.Ha meg mellette marad(sz), akkor nem kéne felhánytorgatni, meg ezen gondolkodni, meg siránkozni.De ehhez érett felnőttnek kéne lenni.
Gondolom kemény a válaszom, de ezt szebben nem lehet leírni.
amik a tények:
-nincs gyerekem
-nem félek attól hogy egyedül maradok
-nincs anyagi problémám
-tudom hogy találnék mást, idővel
Egyszerűen csak nem tudom elfogadni, hogy elveszítsem és én sem tudom miért, mert előtte azt hittem hogy ha ilyen történik velem akkor majd úgy dobom ki mint a macskát...
Legszívesebben a fejemre tennék egy szamár feliratú kalpagot és sarokba állítanám magam ezért és mégsem, ennek tudatában sem tudom kidobni most még az életemből és bármennyire is erőltetem az agyam nem tudom, hogy miért nem.
Nos, akkor nincs kérdés kérdező.És szenvedésre sincs okod.Választottál, és azt, hogy mellette maradsz.Innentől nincs okod panaszra, és nem is hánytorgathatod fel a múltat.Neked így is megfelel a jelek szerint.
Mindenesetre, ha a BDSM műfajt nézem, tökéletes sub alkat vagy.Megaláztak és te ezt élvezed, csak valahogyan önmagadnak sem vagy képes bevallani...szégyelled azt, amit valójában élvezel.Ezért is nem hagyod el.Itt a válasz a miértre.Nem vagyok jós, de majdnem biztos vagyok benne, a hátad mögött azóta is zajlik ez a megalázás...csak éppen nem tudsz róla.Ha meg nem, akkor majd lesz még példa rá.Talán akkor okosabb döntést hozol..vagy nem, ha tényleg mazochista vagy.
az egyetlen amit élveztem az az, hogy vééégre leszólhattam az anyósékat minden következmény nélkül (hisz már nem volt mit vesztenem) csak ezt élveztem belőle.
Amúgy a szűk családon kívül senki nem tud erről és nekik sem merek panaszkodni, mert megvan a maguk baja. Ezért írok ide.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!