Szerintetek ezt valaha még ebben az életben helyre lehet hozni?

Két és fél éve megismertem egy lányt, nem egy bomba nő, de nagyon tud pörögni, fel van vágva a nyelve, ki tud állni magáért. Nem egy helyen lakunk, mindig leutaztam hozzá találkozni és éreztünk valami kapocs t/összeköttetést kettőnk között, de végig kijelentettük, hogy mi csak barátok vagyunk. 16-17.5 koromig egy rakás s*ggfej voltam, el sem hiszem.. őt sem kellett félteni de annyiszor reagáltam negatívan, mintha felsőbbrendűnek akartam volna tűnni és egymás idegeit tépkedtük sokszor, olyan nehéz már felidézni mi miért volt, de pár hónapja beszüntettünk minden kommunikációt egymással és mostanában jövök rá, hogy mennyi mindent másképp láttam, mennyi mindenre reagáltam másképp és mennyi lehetőség rejlett volna ebben a kapcsolatban, ha nem az egom irányít.

Tudom, hogy gáz, de nemrég elkezdett járni egy sráccal és amikor megláttam azonnal elkezdtem sírni és teljesen meglepődtem, mert utoljára talán 6-7 éve sírtam és ez teljesen spontán jött.. pedig már lezártam ezt az egészet, tök jól érzem magam, elfogadtam, hogy végig átejtettem magamat meg őt az érzéseimmel kapcsolatban és elvagyok élem az életem, néha emlékszem rá és érzem, hogy még mindig szeretem, de nem érzem a hiányát, olyan mintha tök mind1 h találkoznánk e vagy sem, szeretni fogom. De most, hogy bejött a képbe ez a srác megint fellobbant bennem valami, nem sokat tehetek, de nemtudom ,hogy visszatérjek e az elfogadáshoz, vagy csináljak valamit..

Szerintem életem szerelmét szalasztottam el.