Akit megcsal a házastársa, az miért makacsolja meg magát bármiáron is?

A gyerek is tudja, hogy ha ő hazudik, ő él vissza a bizalommal az sem marad következmény nélkül. Ha a gyereket árulja el a barátja, ő sem bízik benne többé. Az átvert szülője sem fog. Neki még attól lesz anyja és apja, de az egyik már hazugnak tartja a másikat. Ezért már nem él vele többé. Ezt egy gyerek is megérti, ahogy azt is, hogy a dolgok nem mindig alakulnak úgy ahogy ő szeretné. A most hűtlen fél sem bocsátaná meg a megcsalást, nem hülye, hogy várjon a következő átverésre.

Van amelyik fürödni sem könnyen megy. Attól még megy, mert a szülő úgy döntött. Ez pont olyan dolog amiben nem a gyerek véleménye dönt. Ő majd felnőttként eldöntheti azt is, hogy fürdik-e, azt is, hogy megbocsát-e ha megcsalják.

A gyerek pont úgy elfogadja a válást ahogy tudomásul veszi a halált. A válás a kapcsolat halála, szerencsés, hogy mindkét szülője él és szereti őt. Innentől máshol laknak, milliónyi gyerek járt már így. Ha annyira nem sikerül a feldolgozás, vannak gyerekpszichológusok. De ezért véletlenül sem kell egy halott kapcsolatban maradni a szülőnek.

Olyan nincs. A tényeket előbb-utóbb elfogadja, hisz nem tehet ellene semmit. Szép is lenne, a végén a megcsalt szülőnek bármit el kellene tűrnie, különben a gyerek behisztizik. Majd megnyugszik, megszokja az új élethelyzetet. Ebbe neki nincs beleszólása.