Hogyan tudom bebizonyítani a barátomnak, hogy nem csaltam meg soha?

3 éve vagyunk együtt, de külön élünk. 35-40 évesek vagyunk.

Betegesen féltékeny, túl szexinek tart, és már odáig fajultak a dolog, hogy képzelgései vannak.

Megyünk az utcán, én bárhova nézek, ott ő rögtön észre vesz egy férfit, akivel biztos viszonyom van.

Sosem mondja meg mikor jön hozzám, mert szent meggyőződése, hogy rajta kap valakivel.

Mielőtt bejönne hozzám, előbb felderíti, ki jön ki, illetve ki megy be a lepcsőházunkba. Ha lát valakit, akkor az tőlem jött ki.

Én nem járok el sehova, nem bulizok , nincsenek barátnők sem.

Idegen, számomra teljesen ismeretlen emberekkel gyanusít meg alpári stílusban.

Én nagyon szeretem őt, én soha még gondolatban sem csaltam meg, olyan jól működne közöttünk minden, de ez a féltékenysége megöli a kapcsolatunkat.

Én már párszor szakítottam vele, elküldtem, nem bírom elviselni, hogy ártatlanul "lekúrváz", és sok nem létező dolgot bele képzel a kapcsolatunkba.

Már vettem kamerát,hogy bekamerázom magam, de oltári ciki tudom. Vállaltam volna hazugság vizsgálatot,de az túl drága, nem fér bele neki. Mégis annyira szeretem, hogy belepusztulok ebbe a másfél hétbe mióta mindenhonnan tiltottam.

Még írt egy utolsó levelet, amiben csak az állt, hogy sajnos csak 3 év után esett le, hogy idézem "te egy nárcisztikus személy vagy akinek folyamat f@szra van szüksége".

Nem írtam én semmit vissza, úgyis azt hiszi el amit beképzel.

Én nem tartom szépnek magam. Nem is vagyok magammal megelégedve, egyáltalán nem illik rám, ami egy nárcisztikus emberre.

Rendszeresen leültünk beszélgetni, az ő kérése volt, mondjunk el egymásnak mindent. Követelte, hogy valljam be, "hány csávóval b@szatom magam".

Én szó szerint remegek az idegtől, elkezdek dadogni, olyan megalázó stílusban követeli, hogy valljam be.

Nem tudok mit bevallani, mert nincs mit. Az összes féltve őrzött titkokat, én mindent megosztottam vele. Szexuálisan is mindenben jó volt együtt, nem voltak gátlások köztünk.

Ha az utcán megnéztek, akkor az biztos egy "b@szótárs".

Étteremben csak a tanyeromba lehetett nézzek, mert ha esetleg jobbra vagy balra fordítottam q fejem, akkor épp azzal szemeztem aki ott volt, ha nem volt ott senki, akkor oda képzelte.

Szeretem még mindig, de már nem úgy. Ezt a kapcsolatot túl kell éljem, mert egy ilyen emberrel én nem tudok közös jövőt tervezni.

De abban szeretnék tanácsokat kérni tőletek, hogyan tudnám bebizonyítani neki , hogy mindvégig tévedett. Soha nem csaltam meg, soha nem volt senki más, és a mai napig is őt szeretem.

Egyszerűen kikészülök attól, hogy nem hisz nekem , és nem tudom ezt bizonyítani.