Elítélendő (ld. alább)...?

' jóban-rosszban, egészségben-betegségben, gazdagságban-szegénységben azt mondván: "ilyenkor önzőnek kell lenni, csak a saját boldogságodat kell nézni, nem szabad szánalomból a másikkal maradni, majd talál magának valakit, nekem is csak egy életem van, ebből kell kihoznom a maximumot, a férjem - ki amúgy a tenyerén hordozta s kinyalta a fenekét - már nem tudja azt biztosítani, amire én karriérileg, anyagilag, életvitelileg vágyom, ígyhát szükséges szintet lépnem a saját jól fölfogott érdekemben"), akkor ez elítélendő, vagy a hűség, lojalitás kitartás már elavult, meghaladott, érvényesülésünket csak gátló elvárások és praktikusan kell kezelni az élethelyzeteket: el kell venni, amit az élet felkínál, nem túlgondolni a dolgokat, nem erkölcsi skrupulusok szerint dönteni, hanem kizárólag a magam érdekeit szem előtt tartani...?'

Az idézett rész jelentős része vagy a Te feltételezésed vagy a férj véleményének interpretálása. Nézzük meg, hogyan néz ki ez egy kívülálló szemével!

jóban-rosszban, egészségben-betegségben, gazdagságban-szegénységben azt mondván: "ilyenkor önzőnek kell lenni, csak a saját boldogságodat kell nézni, nem szabad szerelem nélkül( ha már elmúlt a szerelem) kapcsolatban élni."

A Te megfogalmazásodhoz:tök mindegy, mit tett bele egy kapcsolatba az egyik fél, ha azt azért tette bele, hogy az ellentételezését 'kivegye' később- vagyis a beletett dolgokért örök szerelmet vár el, akkor az is kihasználás.

Egy egyenrangú kapcsolatban is mindig elbillen a mérleg valamerre- tehát nem pont annyit tesz bele mindkét fél, egyszer az egyik többet, máskor a másik. Egyszerűen azért, mert nem a 'mérleg' hanem az érzelmek szabályozzák az életüket. Viszont ha elmúlik a 'szerelem, szeretet, összetartozás' akkor felborul ez az addig is kényes egyensúly és valaki elégedetlen lesz. És aki elégedetlen, az kilép. Tehát itt nem az a baj, hogy a nő kilépett, hanem az, hogy elmúlt a kölcsönös érzelem, ezért pedig mindkét fél felelős.És ha elmúlt az érzelem, nem lehet benyújtani a számlát a 'korábban beletett dolgok' ellentételezéseként. Te ezt nem így látod?

Kérdező.

A megcsalas bűn, rossz dolog volt.

Az hogy ezután elvalt inkább, az nem bűn.

Nem tudsz különbséget tenni a megcsalas és a válás között?

Ezt magyarázzuk neked oldalakon keresztül te gyenge elméjű hogy az baj hogy megcsalta, de abban igaza volt hogy el kellett válni.

Vagy szerinted az emberek nem válhatnak el ha már nem működik egy kapcsolat csak azért mert egyszer esküt tettek? Rohadjonak meg egymás mellett boldogtalanul?

Mert akármilyen tökéletesnek látod is te az exferjet a nőnek valami hiányzott. Most az hogy ez szerinted jogos és/vagy normális hiány volt e az senkit nem érdekel. Ezért keresett mást, ezért dobbantott. Ez nem azt jelenti hogy az exferj hibás. Van hogy hiába vagyunk tökéletesek akkor se kellunk valakinek mert egyszerűen mást akar. Ez van, le kell szarni és keresni olyat aki minket akar.

Mert akár jogos a nő érzése szerinted akár nem, ha boldogtalan a kapcsolatban az egyik fél az előbb vagy utóbb megmérgezi az egész kapcsolatot és a másiknak is szar lesz.

Mert ilyenkor jönnek a veszekedesek minden aprosagon, elmarad a szex stb. A végén már az is idegesíti őket ha a másik levegőt vesz. Szerinted jobb ezt megvarni ahelyett hogy elvalnanak?

És légy szíves csak akkor válaszolj a kommentemre ha nem ragadsz ki egy 5 szavas részletet az egészből mert csak azzal tudsz vitába szállni. Vagy az egészet vagy semmit.

Reménytelen vagy kérdező.

Kérdezted az emberek véleményét, elmondta mindenki, nem egyezik a te véleményeddel de te ezt nem tudod elfogadni csak hajtod a saját véleményed. Szar lehet neked.

#109 mondjuk azért mert kikerted a véleményünket? Legközelebb akkor ne tessék kérdést feltenni.

Vagy téged az éltet hogy oldalakon keresztül megmondoemberkedj?