Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi a helyzet akkor, ha beleőrűltem abba, hogy megcsalt a barátnőm?
Agyrém amiben vagyok, élethelyzet...vagy ez a szenvedés vele, vagy a vonat elé ugrás.
Nincs kiút, van az, amikor nincs kiút, aki tudja, hogy nincs kiút az érteni fogja, hogy nekem is miért nincs kiút.
Beleőrülök, jobb volt, jobb képűbb, magasabb, izmosabb, dúsabb hajúbb, dús borostás pasi volt, brutálisan jó flörttel.
Én ennyit érek igazából, miért...mire fel kaphatnék én hűséges nőt, hova, minek, nekem ez jár....nem?
Totál leépítettem magam, hogy eltudjam fogadni, emészteni ezt. Konkrétan mikor szex van, van ő, van én, és van a pasi a fejemben, hogy biztos rá gondol helyettem.
Mostanában nincs erekcióm sem, kezdem antiferfinek érezni magam, brutálisan elkezdtem kopaszodni, persze mikor máskor, ez is bélyegét nyom az egész életemre, nagyon zavar, plusz félek, 0-24-ben, hogy amikor mosdóba megy, lehet vele ír, amikor munkába megy lehet vele ír, amikor szexelni rá gondol, amikor a semmibe néz rá gondol, róla fantáziál.
Úgy vagyok, hogy oké, ez van, nem érek annyit, hogy mondjuk a barátnőm, vagy nem érek annyit, hogy egy lány azt adja, hogy csak én járjak a fejében, hogy csak én legyek neki, mert ennyit érdemlek.
Eléggé sok xanax és dormicum fogy el, mert amikor jönnek ezek a pillanatok, napjában több szász, lelkileg kicsinál, alig kapok levegőt, fordul a világ, halálfelelmem van, leblokkolok, de hát én ezt érdemlem.
Ezt most tudom, hogy könnyű mondani, de engedd el. Én is hasonló helyzetben voltam, csak engem "kidobott", mint egy darab szart, mert állítása szerint már nem szeret, de mint kiderült megismert valakit, tehát azért szakított, hogy még*aszassa magát. Két heti szórakozás után jött sírva, hogy mennyire megbánta és én vagyok neki az igazi, meg társai. Nagyon nehéz volt, de megmondtam neki, hogy takarodjon az életemből. Akkor nem tudtam, hogy jól döntöttem-e hogy a szívem helyett az eszemre hallgattam, de mostmár tudom. A vicces az volt, hogy nálam minden féle szempontból lennebb adta (alacsonyabb, kövér, fiatalabb) a szintet. Azt tudom tanácsolni, amit én is csináltam. Elkezdtem magammal foglalkozni, olyan dolgokat, amik addig nem csináltam. Barátaim sem nagyon voltak, de rairtam régi haverokra és lett akivel ide-oda menni is. Ajánlom, hogy kezdj el edzőterembe járni. Én életembe semmit nem sportoltam addig, de megváltoztatta az életemet több okból is. Az egyik az, hogy levezeted a feszültséget, a másik pedig, hogy emberek között vagy és megismersz masokat. Nem vagyok valami nagy szociális típus, de még így is megismertem embereket, sőt még olyant is, akivel lehet hogy alakulni fog valami. Ezzel az egésszel azt szeretném mondani, hogy merj meghozni egy döntést és állj ki mellette. Gondolkozz el, hogy mi lenne jobb neked? Egy olyan élet, ahol folyamatosan azon kattogsz, hogy vajon mit csinál amikor te nem vagy ott vagy inkább lesz 1-2 hónap nehezebb időszakod és utána tiszta lappal tudsz indítani egy olyan nővel, aki megbecsüli azt, amije van.
26f
Keress fel egy jó pszichiátert. Tudod meghalni ezer oka lehet valakinek, de az élethez egy is bőven elég!
Menjen, ha menni akart, ment volna akkor mással. Találsz majd olyat akinek tényleg te kellesz, s nem csak átmeneti tranzitállomásnak tekint. Sosem volt veled őszinte.
Ilyenkor miért nem gondolsz arra, hogy üres a másik? Nyilván jobban megfelelt a mai szépségideálnak, meg mondjuk valami nagydumás szociopata manipulátor volt, de látod én így látom.. Ugyanaz a csávó, és egy lélektelen, karaktertelen ken baba ugrik be, akinek nálam negatívan jön ki hogy képes beledumálni magát a másik bugyijába, mert valami kerülnivaló beteglelkű pasinak érzem, nem valódinak. Nem vitatom az értékeit, nyilván jól néz ki és jó a szövege, de pont ezek azok, amik a szememben aláássák, mert az egyik csak váz, a másik meg.. hát nem bírom a manipulátorokat, irritálnak a nagydumások. Szórakoztató hallgatni, hatásos képesség, de üres és nem bízom bennük. Talán mert nekem is megy a "csábítás", de tudom, hogy olyankor megjátszom magam, taktikázom és rohadtul nem bírom magam olyankor, nem valódi, nem én vagyok, az egy szerep. Néha szívesen előveszem, de ennyi. A megjelenést is ezért szólom le, sokáig néztem ki barbinak, nem nehéz elérni az általános szépségideált, de jobban szeretek magam lenni, karakter, ami engem tükröz belül, még ha ez kevesebb embernek is tetszik.
Szóval nyugodtan értéktelenítsd el a pasit azok miatt, amik miatt most jobbnak gondolod.. igen, ezek értékek, de az igazán "jó" embereknek nem kell ilyen üres megjátszós kirakat, akinek meg kell, az egy szr ember. Van pár kis szerencsétlen naiva férfiban és nőben is, akik még csak most kezdik az életet és még bejön nekik ez az egész, 20 éves kor körül, de amint megérnek és lesz személyiségük, rá fognak jönni(ahogy én is tettem, meg mindenki, aki személyiségileg felnőtt ember), hogy szrt sem ér az egész, illetve nem igazán lényeges, és helyette valami más értékre mennek.
Manapság is kiöltözöm kb havonta egyszer csinibe, dögös vagyok, megjátszom magam, látom ahogy csodálnak, megfordulnak utánam, azt hiszik kezdenek megszeretni és kb 1 óráig tudom elviselni. Sokkal kevesebben kedvelnek ezek nélkül, de ők legalább valódi, értékes emberek.
A csajszi korából, meg a tiédből indulj ki. Ha 20 körül van, én elnézném a megcsalást, még gyerek(pont ezért nem is tulajdonítanék jelentőséget a szerelmének), vele lennék és várnék 5 évet, aztán megnézném, hogy úgy is szeret-e engem. Ha igen, akkor jó, ha nem, hátha korábban is ki fog derülni.
25 fölötti nő már nem naiva(csak ha sérült), ott már menni fognak a dolgok, ha így csalt meg, ne legyen kétségeid, nem szerelemből van veled, valami másért.
Jaj a pasik mindig ilyen drámázást csinálnak a megcsalasbol.
Az en exem is megakar mindenkit ölni mert mással beszélek.🤣
Vele maradtál, miután megcsalt? Öreg hiba, az ilyet dobjuk a szemétbe, mert odavaló.
Képzeld, engem egy 2 hónapos kapcsolatban csaltak meg, ahol nem is éreztem kifejezetten szerelmet, de így is 1.5 év volt, mire túlléptem a dolgon. Mert az egóm sérült nagyot. Az exével csalt, aki ugye időben is megelőzött, efölött meg nem volt kontrollom, mert nem tudtam volna elintézni, hogy engem ismerjen meg előbb, illetve nem is én csesztem el a dolgokat, hiszen az első naptól kezdve csalt. Az a lány hosszú hajú volt, szép fogakkal, csajos, csinos, és ilyen "pornóban gyakran megjelenő, szexi" munkája volt (stewardess). Én meg közel sem voltam ilyen szép és izgalmas, mint ő. Ráadásul őt mindenki akarta, engem senki. Őt akarta az akkori barátom meg az ő vőlegénye, aki el is vette feleségül annak ellenére, hogy sorozatosan meg volt csalva. Engem meg a következő két évben nem akart senki. Jó szar volt igen, de én egy percig nem maradtam tovább ezzel a szardarabbal, kidobtam egyből, és addig nem ismerkedtem, amíg nem lettem jobban. Tedd te is ezt, dobd ki a pi.csába ezt a szemét rib.ancot, mert ő az, nem érdekel, hogy vannak jó tulajdonságai is, egy cheater k.urva és kész. Jobb lesz neked nélküle. Adj időt magadnak, hidd el pár év múlva már nem fog ez számítani és együtt lehetsz egy rendes lánnyal.
Köszönöm a válaszokat.
Sajnos mint minden az életben ez sem ilyen egyszerű sajnos, mint a fent leírtak.
A lényeg a lényegben, hogy jelen helyzetem korlátozott és véges. Ésszel kell cselekednem.
Sajnos olyan jeleket veszek észre magamon, hogy sírva fakadok. Az arcom szó szerint torzult lett, régen nagyon jóképű srác voltam, 4-6 évvel ezelőtt, most totál torz az arcom, egyszerűen csúnya vagyok, csúnya lettem. Kopaszodom is, a bőröm totál szétment, az izmaim kb elhaltak, összememtem. Látom magamon, hogy már nem vagyok olyan férfias, már nincs bennem az a "férfi", érzem a mozdulataimban, mindenemben, nem nézem meg a nőket, még az extra jó nőket sem, mert egyszerűen nem merem, nem megy, sőt, inkább a férfiakat nézem már, 0-24-ben, hogy mennyivel jobbkepubb, jobban kinezobb pasik vannak és osszemerem magam velük, és totál az jön ki, hogy kb úgy nézek ló mint egy csöves már, külsőre, a régi ruháimat sem merem már hordani pl, szerettem a piros szint, most jött a jó idő, van egy piros színű vastag pulcsim és egyszerűen nem merem hordani, mert nincs hozzá önbizalmam.
Úgy érzem, hogy nekem ennyi volt, valahogy azt érzem, hogy nekem ennyi volt kimérve és megfogok halni pár éven belül. A rengeteg ideg, stressz ami ér, szerintem valami daganat ki fog alakulni belőle.
Én egy hihetetlenül gyenge ember vagyok, kezdve gyermekkorombol, neveltezes, csonka család stb, nem lettem egy stabil valaki.
Pár évvel ezelőtt azért azt kell mondjam, hogy nagyon jóképű voltam, volt némileg önbizalmam, nézve a régi képeket, amik max 4 évvel ezelőttiek, és nézve a pár napja készült képeket....mintha két külön ember lenne.
Nem bírok ebből felállni, sajnos nálam nem megy az a mi másoknál ment, pl a fent leírtak azok nálam buknak.
Nem tudom mi lesz velem....pszichológus kellene, akivel feldolgozom ezt, akivel visszaepitem a "férfit" amit a megcsalás szetzúzott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!