Mennyire vagytok biztosak ?

Nem tőle tudom az sztorit, hanem a barátnőmtől, aki már évek óta benne volt a baráti társaságukban. Ott pedig nyílt titok volt, hogy a nő összevissza csalta őt. Akkor jött a barátnőmnek az ötlet, hogy mivel én kiléptem a szr kapcsolatomból, ismerjük meg egymást, hátha valami alakul köztünk. A férjem csak 1x beszélt a nőről, de csak azért, mert én akartam. De akkor se jelentette ki, hogy megcsalta, csak körül írta. A barátnőm férje az én férjemnek az egyik legjobb haverja. A barátnőm anno kifaggatta a férjét - mivel a férjem nem volt hajlandó beszélni róla - és nekem elmesélte az egész sztorit. Mivel nem haladtunk előre csak toporogtunk a se veled se nélküledben, én ott akartam hagyni a férjemet, hogy szórakozzon mással. Ekkor lett kerek egész a történet, hogy lelkileg nincsen jól és idő kell neki. 2 éve amikor család alapításról, házasságról beszéltünk én akkor hoztam fel az exnőt, hogy túl van e rajta. Ha nincs akkor nem tervezek vele ilyen komolyan. Akkor mondta el, hogy nagyon fájt neki ez az egész, összetört teljesen, de lezárta, mert engem szeret. Engem akar elvenni és tőlem akar gyereket.

100% biztosra semmit se mondhatok, hisz sose tudhatom, de talán van benne annyi, hogyha félre akar menni és nem szeret már, akkor hazudozás nélkül megmondja. Ő ezen átment már, tudja milyen érzés ez. Szerintem nem tenné meg velem. Nyilván, ha kimaradozik, óvszert találok, vagy random puccba vágja magát csak a tescóba, az gyanúra adhat okot. Tudom, mert anno is ezt csinálta amikor nekem udvarolt tehát ez tuti feltűnne. De a telójába nem turkálok, nem olvasgatom a messengerét és ha késik 20 percet, nem arra gondolok, hogy biztos kuffantott. Nekem inkább az exem a gyanús aki állandóan azzal gyanúsított meg, hogy megcsalom. Sose bizonyosodott be, de szerintem ő kufircolt félre és rám vetítette ki a bűntudatát.

Egyértelmű volt, hogy húzott vissza az exnőhöz is. Én akkor el is küldtem őt, hogyha nem biztos abban, hogy velem akar lenni, akkor nekem ő rá nincsen szükségem. Így nincs, akármit is érzek iránta. 3 hónappal később keresett meg újra, hogy adjam meg az esélyt kettőnknek. Akkor nekem pedig az volt a kitétel, hogy akkor teperjen, de nagyon nagyon. Tepert is, mert elvett feleségül 3 évvel később és a kisbabánkra is 1 évet vártunk mire megérkezett hozzánk. Hogy mi volt az oka? Azt talán csak ő tudja. A nő külföldön szeretőt tartott, közben haza jött a férjemhez. Húzta őt anyagilag, sőt úgy volt, hogy közös vállalkozásuk is lesz, amibe a férjem az összes pénzét beletette, de a nő itthagyta, hogy neki külföldön kell megvalósítania önmagát stb. Tehát a pénz elúszott, a cég el sem indult, egy vasa se maradt neki. A férjem anno csak annyit mondott, hogy neki nincsen szüksége párkapcsolatra, mert nem akarja kapni az ívet. Szó szerint így fogalmazott. Most, hogy összejártak vagy sem az ismerkedéskor, az teljesen mindegy már, mivel akkor nem voltunk együtt. Ismerkedtünk és kavartunk csak. Az biztos, hogy a nő nagyon megsebezte, mert a mai napig nem szeret az életének ezen szakaszáról beszélni, a közös fotóiktól meg a hideg is kirázza. Ignorálja teljesen, innen gondolom, hogy azok a sebek még nem gyógyultak be teljesen.

De élni úgy nem lehet, hogy azon kattogok vajon most megcsal vagy nem. Ez nem élet. Ha annyira akar megcsal, akár ezen idegeskedek akár nem. Egyszer úgyis kiderül. Ha megcsal akkor szr lesz, nagyon, de legalább rá lehet adni a kabátot. De mivel vannak neki ebből fakadó feldolgozatlan traumái, amikről a mai napig nehezen beszél, szerintem nagyon sokáig vívódna magában, hogy 10 perc tilitoliért meg e éri fájdalmat okozni nekem, úgy, hogy gyerek is van már. Szemellenzőt nem hordok, vakon nem bízok benne, ha rajta feküdne a nőn se mentegetném, ha erre vagy kíváncsi.

Tyűha, micsoda konzekvenciákat vontál le. Miből szűrted le? Netán ismerjük egymást? A barátnőm vagy vagy esetleg ott voltál amikor alakultak köztünk a dolgok? Miből gondolod, hogy én maradtam? Rohadtul nem maradtam, mert amikor kiderült a barátnőm által, hogy neki az exe a fájó pont, úgy kiraktam, mint azt a bizonyos macskát. Simán visszamehetett volna az exnőhöz századjára is. De mégis hozzám csöngetett be egy vasárnap délután. A nő pár éve kereste is őt, hogy szeretne visszajönni hozzá, de mi már akkor együtt éltünk. Elhajtotta, a nő meg annyira megsértődött, hogy letiltotta mindenhol a férjemet. Én nem gondolom, hogy a szamár lennék, de hát te jobban tudod ezek szerint. 🙄

Felesleges volt neked ezeket elmesélni, mert csak kötekedsz és rosszindulatú vagy. Hasonlóakat kívánok neked is a párkapcsolatodban!

Folyamatosan azt keresed a sztoriban, hogy hol a buktató és miért nem lehet happy end a vége. Mert lehet ez, lehet az, lehet amaz. Az én történetemre, az én tapasztalatomra reagáltál. Úgyhogy de, az én párkapcsolatomra, az én férjemmel történtekre reagáltál és asszosziáltál olyanra, amiről nincs is szó, sose volt csak te még hozzá kombináltad a dolgokat.

Pedig nem minden ennyire fekete és fehér. Nincs átlag amiről annyira beszélsz, mert minden ember más és más. Van aki 5 percet sír egy ilyen után, valaki meg évekig. Erre nincsen ksh statisztika.