Ki hogy javitotta meg?

#20

A saját lustaságukat, gyávaságukat tenni a jobb életükért kötelezőnek érzik. Ennyi az egész történet. Panaszkodni viszont élvezetet okoz nekik a másik félre. Mer' annyira jó, ha valaki megsajnálja őket. De az egyik eszébe sem jut, hogy ettől nem lesz több szex otthon, ha sajnáltatják magukat.

21. Annyira krvára okos vagy hallod-e! Pont az ilyen okoskák kapják meg az élettől a magukét, csak várd ki. Ha rengeteg ember benne van egy helyzetben, az talán nem azon múlik hogy sajnáltatják magukat. Egy élet munkáját nem dobok a tűzre, a gyerekemet nem adom oda másnak, inkább megdöglök. A kinti élet, a kinti nők, az egész világ meg nem annyira "jóságos és vonzó", hogy megérje az egész. Sz*rból sz*rba? Sok értelme lenne! A válás az igazi gyávaság! A gyáva emberek menekülnek, aki vért izzadt az utolsó görbe szögért, aki ragaszkodik a gyerekéhez, az nem dobja el, hogy na majd most aztán jöhet az új nő és a napi 5 dugás. Persze ezek megmaradnak álom szintjén.

Aztán ott van a pszichés része a dolgoknak, hogy évek alatt már leépítették az önbizalmad. Ne kintről ítélkezz, mert ezzel csak a butaságodat bizonygatod! Akkor ne sajnáljuk a rommá vert nőket se, akik az alkesz férjük mellől képtelenek elmenni. Meg végül is mindenre van megoldás, csak az emberi tényezőt hagyod ki belőle! Ki sajnáltatja magát? Pont hogy nem! Már az is baj nagyságodnak ha valaki leírja hogy az élet nem csak napsütésből áll? Ki vagy te hogy lenézz másokat? Ítélkezhetsz semmi baj, de vigyázz, mert a sors szereti a humort.

#23

Én aztán kvára leszarom ki hogyan teszi tönkre a saját életét. Tegye nyugodtan, de akkor maradjon csendben. És figyu, én már rég túl vagyok a saját tovább lépésemen. Nem tespedtem bele a szarba és a panaszkodásba évtizedekig. Nem vadásztam mások sajnálgatására, mint teszik jó sokan. Volt annyi eszem, hogy ezzel nem jutok előrébb. Nekem ennyi kevés a boldogsághoz, hogy sajnálgassanak.

A sorsának meg mindenki a saját kovácsa. Ha gyáva vagy tenni saját magadért, akkor megérdemled. Az önbizalmat meg csak úgy lehet leépíteni, ha hagyja az ember és hosszú ideig. A saját gyenge jelleme nem mások hibája. Mindenre van megoldás, csak lusta és gyáva az ember, hogy megkeresse. És nem arra kell várni, hogy majd a másik megváltozik. Mitől változna, ha így is vele maradnak???? Talán felkéne már nőni a mesevilágból. Nyugodtan lehet megsértődni, de a panaszkodással soha senki sem fog előrébb jutni, mint ahol van. És mindig ez van, ha az ember őszintén leírja, amit gondol. Mindjárt jön a másik nagyon ókos, aki megpróbálja megmagyarázni azt, amit nem lehet. Felőlem aztán dugja a fejét a homokba, ez nem az én problémám. Én tettem azért, hogy ne az legyen a sorsom, ami neki. Pont.

26. Nőként nem nagy kunszt nagypofával osztani az észt! Elválsz, élvezed hogy megint sorokba állnad előtted a pasik, minden napra egy randi, jönnek a kalandok, szex annyi van amennyit csak akarsz. A csórótól a milliárdosig, a rondától a modellig, az butától a professzorig bárkiből válogathatsz!

Férfiként elválsz, marad a gyerektartás, mehetsz albérletbe, marad a megalázás, érezheted hogy egy hulladék vagy. Próbálkozhatsz évekig, majd ha kiválaszt egy nő és nem akarsz tovább egyedül szenvedni, beadod a derekad. Igaz hogy nem tetszik, nem vonz, de jobb mint egyedül.

#12-es vagyok. Sajnálatos ezt látni, hogy sokan azt írják "lépj ki azt' kész, ne sajnáltasd magad". Elárulom, ha kilépnék a gyerekem meg a feleségem járna a legrosszabbul. Persze legyek önző és csak a saját jólétemre gondoljak? Bocsi, de nekem a gyerek fontosabb!

Azt, hogy nincs szex nem látja a gyerek. Kicsi még hozzá. Ha viszont válnék, akkor a lakás az enyém, a feleség még nem ment vissza dolgozni, a gyerek még nem ovis korú.

Amellett a válástól nekem sem lenne egy csapásra szebb és rózsaszín életem. Most marad a ritka szex, de legalább a gyerekemet látom naponta. Anélkül pedig 0 szex és a gyerekemet is ritkán látnám. Mégis hogy kezdenék el "csajozni"? Kinek kellene egy férfi, aki már "elcseszte az életét egy rossz házassággal"? Szóval a válással sem lennék jelenleg előrébb.