Menthető még az a házasság, ahol az egyik fél fellángolást érez egy harmadik személy iránt?

Akkor egyetérthetünk abban, hogy nem értünk egyet. Nem úgy írom ezeket, hogy 1-2 éves tinikapcsolatom van.

12 éve vagyok együtt a házastársammal, és el sem tudnám képzelni, hogy valaha tudnék mellette mást szeretni. Lehetetlen. És ezzel nem csak én vagyok így.

Ha te hiszel abban, hogy egy ember szerethet úgy egy 3. Embert, hogy a párját is szereti mellette, az a te dolgod.:) Akkor maradjunk annyiban, hogy mások vagyunk, másképp gondolkodunk/érzünk és ennyi.

20-as: annyira egyetértek. Én is voltam már ilyen szituban, egyszerűen az új szerelem egy annyira más állapotot ad, 20 év házasság után, mintha újra színes lenne minden. De közben meg ott van a házasságod, nem akarod elveszíteni a biztonságot, az addig felépített életedet. Csak egy kicsit szeretnél újra "élni", szeretni, szerelmesnek lenni. Mámorító érzés, de sajnos bennevan ott hátul a kisagyában az embernek, hogy ezt nem szabadna. Csak a kisagyát olyankor letakarja az ember egy fekete ponyvával, ne mormolja már a sok hülyeséget. Majd lesz valahogy.

Aztán még mindig szerelmesen elkezd rettegni, hogy kiderül. És akkor mérlegre teszi mennyit ér meg az új szerelem. És általában könnyűnek találtatik. Fájó dolog. De egyszer minden véget ér, és ezt már a kaland kezdetén tudja az ember.