Egy házasságban mennyire jellemzőek a fellángolások más személy iránt?

Vannak veszélyes időszakok.

3,5,7,10,20 év (kb), gyerekszülés, költözés, stb.

Oda kell figyelni.

A társra is - és arra is,hogyan tartod meg. Ezért dolgozni is kell, a házasságlevél önmagában kevés.

#3: minden előfordulhat.

Akár az életedre is törhet a párod.

Azonban úgy gondolom, hogy talán mégsem erre kellene építeni az életed folyását.

Ha párnak választottál egy embert, akkor azt - gondolom - azért tetted, mert ismered, és megbízol benne.

Ha nem, akkor inkább ne őt válaszd.

Pàrom nem házasságban is lángolgat..

Abbol lehet észrevenni nála, hogy 3.felbukkanása esetén hirtelen elkezd engem vádolni mindennel elégedetlenkedni velem, kritizálni, én elkezdek félni hogy elhagy, bizalmatlan leszek es megy tonkre a kaocsolat egyre tobb a veszekedés.

Aztán hoppá kiderul hogy ja csak éppen elkezdett ismerkedni es megbolondult hirtelen egy csajtol.

A lebukással hidegvíz.

Behuzza "fülét farkát" es akkor szokott észhez térni, hirtelen 180 fok fordulat, nem kritizál nem kötözködik.

Szoval oda a bizalmam.

Ugy volt egyenesbe tesszuk a kapcsolatot

Eltelt csendben vita nelkul par honap.

És megint kezd kötözködni meg szakitassal zsarol.ritkán ir nekem. Velem gyöker.

Valszeg megint nőzik..

Előfordul, főleg egy hosszabb házasságban.

Változó, hogy meddig tartanak. És hogy mi a vége, az a fellángolt félen múlik.

Nálunk is előfordult. Ráadásul mindketten egyidőben. És szerintem mindketten tudtunk a másikról. Azaz én észrevettem férjemen határozottan, és szerintem ő is rajtam. Egyikőnk sem balhézott. Hogy ő miért nem, nem tudom, de én azét, mert figyelgettem, és tudtam, hogy úgysem lesz belőle semmi. Ismertem a hölgyet is, tudtam, hogy férjem nem az esete, meg ő is férjnél van. Meg ami a fontos, férjem semmit nem tett az ügy érdekében, hogy legyen is köztük valami.

Szerintem ha néhány éves kapcsolatban jön fellángolás más iránt, ott gond van. De ha 10+ évesben, ott már "elnézhető/megérthető" ha nem történik semmi több, csak magában rendezi az illető. Hisz óhatatlan, hogy annyi éven keresztül ne találkozzunk olyannal, aki megmozgat bennünk valamit. Csak nagyon nem mindegy, hogy hogyan kezeljük.

Egyetértek a korábbiakkal, egy hosszabb házasságban gyakorlatilag elkerülhetetlen (kivéve persze, ha mindketten otthonról dolgoztok és nincs eljárós hobbitok vagy programotok), hogy ne találkozz az évek alatt olyannal, aki felébreszti a kíváncsiságot benned. Más kérdés, hogy ezt el tudod-e rendezni magadban, vagy sem. Ha el tudod rendezni magadban, akkor ott mellékes, hogy a partner észreveszi-e vagy sem, mert tudod kezelni a helyzetet és hamar véget is ér. Akkor van gond, ha teszel is az ügy érdekében. Mert olyan nincs, hogy "csak úgy" beleszerettél valakibe, ez nem így működik. Az persze, "csak úgy" történik, hogy megtetszik valaki, de hogy te keresed a lehetőségeket, hogy mélyebben megismerd, többször találkozzatok, az már igenis akaratlagos. Szóval ha ezek nem történnek meg, csak megáll a dolog egy bágyadt szimpátia szintjén, akkor nincs gond. És szerintem ilyenek a legtöbb házasságban azért igenis előfordulnak.

Amúgy én a férjemen eddig nem láttam, hogy bárkiért is fellángolt volna az elmúlt időben, és nekem sem voltak még ilyen eseteim, de nem gondolnám, hogy ez így is marad. 8 éve vagyunk csak együtt, ennyi idő még bőven nem elég ahhoz, hogy megunjuk egymást és mást keressünk. Szerintem.