Akinek a lelkiismerete megszólalt az utolsó pillanatban, meggondolta magát, mert szereti a párját, annak hogy alakult a kapcsolata később?

Félreértesz! Nem szerettem volna féltékennyé tenni. Nagyon rossz volt hogy meg kellett bántanom. Azt szerettem volna ha ez lezárul,ha kiábrándul és ő továbblép... és így engem is elenged. Talán újra boldog tud lenni a párjával... nagyon remélem...

#69

Attól függ miben akarsz hinni.

Úgy gondolom,hogy ha valódi érzelmek voltak,azt nem kell magyarázni

De igen,van az a helyzet, amikor nincs happy end.

Ha van elég időd,akkor kivárod.

Vagy eltelik valamennyi idő és saját magadon is nevetsz, annyira idétlennek tűnik majd az egész.

Az idő eldönti...

Nemetorszagban elek. Nem hiszem, hogy felismernelek.

Engem erdekel mi törtent pontosan. Ha van kedved irj privatban. :-)

Nekem volt egy nagyon erős kísértés egy különleges helyzetben, aminek emberfeletti erővel ellenálltam, szolidaritásból. Mai napig úgy gondolom nem sok ember lett volna erre képes :D Elmondtam a páromnak, és lett belőle egy hullámvölgy, de visszakapaszkodtunk. Végül jóval később, egy másik kísértés már ennél is komolyabb volt és ott viszont már szakítottam. Első esetben is szakítottam volna ha nem csak az erős kémia van meg.

Második esetben viszont kémia plusz érzelmek is helyükön voltak, nem volt értelme már így a régi kapcsolatnak. Természetesen sokat tépelődtem, nem ment egyik pillanatról a másikra.

79-es,elég ha az egyikben vannak... Az a baj,amikor már gyereked

van, onnantól az ő életükkel is játszadozik az ember..

Nyilván megértem azt is amit érez a 78-as,de a tűzzel játszik.

Közös munkahely is elég durva, csoda hogy el tudja viselni a férj,

azok után hogy kiderült a vonzalom..