Abban az esetben, ha egy párkapcsolatban felbukkan egy harmadik fél, miért kizárólag őt hibáztatja a társadalom többsége?

Így, ahogy mondod. Igen vannak, akik sorozatosan csalnak, de mondjuk ez egy külön típus, aki ilyenhez megy ne csodálkozzon. Egyébként meg aki egy kapcsolatban csal, csalni fog ott máskor is, de ettől még új kapcsolatban nem feltétlen. Oka volt a félrenézésnek.

És most csendben teszem hozzá, hogy az én általam ismert félrejárók nejei mind elnyomó, kontrolláló asszonykák voltak. Majd pont ők fogják megérteni, hogy miért kéne egyenrangú félként bánni a másikkal és nem csak az elvárásaiknak élni.

Több ismerősöm, barátom kollégám ügyét ismerem, tudom, hogy van, akinek éjszaka kiforgatja a zsebeit az asszony.

Én még nem voltam szerető sosem, (megcsalt sem tudomást szerint)

1. Nem gondolom, hogy bele kellene ütnöm az orrom más házasságába, semmi közöm hozzá. Ha rossz neki váljon el vagy csináljon, amit akar.

2. Nem szeretek második lenni.

3. A lelkiismeretem nem engedné. Rosszalkodni valakivel, miközben otthon várják a gyerekei. Áhhh... Nem menne.

4. Utálom a drámázást, ez a legfőbb ok.

A megcsaló fél persze, hogy panaszkodni fog a szeretőnek, sőt, lehet, hogy mégcsak nem is hazudik, minden kapcsolatban vannak rossz időszakok, mélypontok, de ezt nem megcsalással kellene gyógyítani, és főleg nem jelenti, de azt sem jelenti, hogy nem szereti a feleségét. Sokan ilyenkor azzal jönnek, hogy biztos csak a pénz miatt maradnak együtt, szerintem ez nem feltétlenül igaz. A szeretőketb nem hibáztatom, őket simán önzőnek gondolom.

Bizonyos esetekben a hűtlen társat sem. Nem tudom... Nem lehet kijelenteni egyértelműen, hogy ki a bűnös. Én nem mernék egyoldalúan ítélkezni.

Egyáltalán nem értem, hogy a megcsalt felet miért kéne sajnálni?

Legtöbb esetben, mikor ilyen gyűlölködés megy a szerető felé, a megcsalt nő megbocsájt. És ez inkább szánalmas. És legfőképp azért, mert ő sem tesz és tett semmit azért a kapcsolatért. Ha a férfi marad (kényelem, pénz , gyerek, stb miatt) akkor csak marad minden a régiben, de egyik sem akar változtatni. Max. a nő még kétkedőbb lesz és beszigorít, amivel még messzebb löki a másikat. Szóval miért sajnáljak egy olyan embert, aki visszafogad valakit, de tenni már nem tesz a jobb kapcsolatért csak fenntartani akarja foggal -körömmel.

#17

De te azt honnan tudod, hogy így történik?

Együtt van egy pár 10-20-30 éve, azalatt rengeteg mindenen átmentek együtt. Ennyi évet eldobni egy szerető miatt? Mi van, ha rendbe tudják hozni, mi van, ha a megcsalt fél is változtat, és rendbe tudják hozni? Szerinted nincs példa ilyenre? Én bevallom neked, hogy én nem válnék el egy egyéjszakás kaland miatt pl. Annyi szép nő van, ha megbotlott, valahol megérteném, ha csak szexről lenne szó. Persze ezt neki nem mondom el, hülye azért nem vagyok. 😃

Aki belemegy abba, hogy szerető legyen, az vállal mindent, ami ezzel jár. Azt is, hogy lesz aki csúnyán néz. Vagy csúnyát mond. A megcsalt meg a keresztvizet is leszedi róla.

Ezt vállalta. Tudatosan.

Akit meg ennyire meghat, hogy mit gondolnak mások, az maradjon az erkölcsös úton.