Abban az esetben, ha egy párkapcsolatban felbukkan egy harmadik fél, miért kizárólag őt hibáztatja a társadalom többsége?

Ha az a párkapcsolat igazi lenne, boldogok lennének valóban szeretnék egymást, tisztelnék egymást, jól éreznék magukat együtt, jó lenne a szex is.

Akkor azt a 3. felet elutasítaná az ember.

Nem a társadalom hibázatja, hanem a butább nők többsége. Főként a megcsaltak. Nyilván kell az önigazolás, mert ha megbocsájtok, akkor hogy bocsájthatnék meg annak, akiről tudom, hogy belesz.rt a kapcsolatba és szembe kéne néznie azzal, hogy ő is vastagon hibázott. Egy ilyen szeretősdihez három ember kell.

Voltam már szerető. Sosem jött még senki úgy, hogy a párja egy ártatlan bárányka lett volna. Sok nő egyszerűen észre sem veszi, hogy az érzelmi elhanyagoltság mekkora űrt hagy a másikban.

És persze kivetítik a szeretőre a haragot , mert tuti r.ibanc, meg nem kell másnak, meg tuti tapadt és hasonlók. :)

"Az biztos, hogy ha egy nő/férfi mindent megkap a párjától, és nincs elhanyagolva, akkor nem fog kifelé kacsintgatni."

Miért vagy ebben olyan biztos? Vannak emberek, akiknek sosem elég és vágynak az újdonságra, de kilépni nem akarnak a megszokottból. Lehet egy nő baromi igényes, csinos, figyelmes, attól még nem lesz másik nő, ugyanaz marad és sok férfiban folyamatosan dolgozik a vadászösztön. És persze nőkben is.

3# normálisaknál lehet, de vannak olyan férfiak es nők is akik mar bocsánat olyanok mint a tüzelő állatok, mindig mennenek. Az ilyennek sosem eleg semmi, mindig az kell amit nem szerzett meg.

Itt a masik fel általában nagyon ostoba szokott lenni, nem hiszem el hogy nem veszik eszre milyen a masik. Valami csodat várnak vagy en nem tudom. Egyértelműen az ő hulyeseguk a sz.r sorsuk.

A szerető meg hát, ha neki ez kell egészségére. Nem mentem fel, mert szerintem az is undorító aki direktbe házas emberekre vadászik. Ezeknek is az ad élvezetet hogy elérhetetlenebb a másik. De azt a felet akit igy el lehet csabitani vigye csak a p..csaba. Ha valaki nem akar felremenni nincs az a szerető ami elcsábítja.

Viszont azt jegyezzük meg hogy olyan sosincs egy kapcsolatban hogy állandóan minden rendben. Főleg ha új életszakaszban vannak a felek, mondjuk gyerek születik stb. Ott azert lehetnek gondok, es ott könnyű lehet elcsábulni a megoldas helyett.

persze....

Mert mi lenne a korrekt? Ami persze talán millióból az 1...

Van egy pár, és van a 3. fél.

A 3. fél megtudja, hogy akivel ismerkedik auz kapcsolatban él, ekkor megbeszéli az illetővel akivel ismerkedik, hogy okés rendben akkor megvárja, hogy ezt megbeszélje a párjával és megvárja míg szakítanak...

aki pedig félrelépne az korrekt módon ezt megbeszéli a társával és szakítanak , vagy ha mindketten szeretnék akkor megpróbálják helyre hozni, és ezt közli a 3. féllel.

NA persze :D

De mentegetem, mert nagyon feketén-fehéren látod a dolgokat. Szerinted miért van sok hűtlenség házasságban? Mert egy ilyen kapcsolatot a legnehezebb felbontani. Ott kezdődik, hogy közösen kezdett életben közös kassza az alap. Nos hogy állsz oda valaki elé és közlöd, hogy bocs szívem, egy hete ismerek valakit és már megyek is, ház felét viszem, csókollak.

Másodjára: bármennyire azon vannak sokan, hogy beállítsák a megcsalót egy utolsó féregnek, a nap végén a legtöbben mégis jó emberek. Egy megcsalás felborít egy bizalmi kapcsolatot az tény, de volt már ott még egyáltalán bizalom? És ettől a félrelépéstől ő rossz ember lett? Rossz barát, Rossz apa? Nem. És sokan sokáig vívódnak, még egy rég halott házasságban is, mert nem szeretné, hogy a feleségének fájdalmat okozzon (nem, ha vele marad szánalomból attól nem lesz jobb ember) félti a gyerekeit, fél, hogy mit szólnak, hogy újra kell kezdeni stb) Ez egy igen komplex és mély dolog. nem úgy kéne kezelni, mint valami rossz brazil szappanoperát.

Én vagyok aki voltam szerető , és nyugodtan undorítózhatsz, mert engem nem hat meg. Sosem hergeltem senkit. De aki tetszett és szexre kellett nem kértem el a papírjait, hogy mi a kapcsolati státusza.