Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi az oka annak, hogy annyi házas ember próbálkozik az életben és társkeresőkön?
Eddig nem foglalkoztam vele, csak akkor szúrt szemet amikor egy párkapcsolati cikk alatt láttam kommenteket, és valakik írták, hogy mennyi nős ember van fent társkeresőkön, és nem is titkolják hogy szeretői kapcsolatot akarnak.
Én nem társkeresőn (én nagyon régen kíváncsiságból mentem fel, sok éve már nem), hanem az életben, munkahelyen tapasztaltam ilyet. Számos házas ember próbálkozott nálam, olyan is, akinek kisgyerekei, de olyan is akinek már nagyobb gyerekei vannak/voltak.
Rengeteg okból kifolyólag nem kezdenék nős emberrel, amit nekik is az értésükre adtam. Jöttek a kifogások, hogy ''nem is élünk együtt'', ''külön élünk'', ''egy fedél alatt élünk de külön szobában alszunk'', ''már nem szeretjük egymást'', ''csak a gyerekek miatt vagyunk együtt'', ''nem vagyok boldog'', ''sokat veszekszik velem''.
Ez miért az én gondom? Az hogy gond van a házasságukkal. Hozzák rendbe, vagy váljanak el, vagy nem tudom. Nem ez a megoldás szerintem hogy most akkor lépjünk félre, aztán hazamegyünk mintha mi se történt volna.
Komolyan mondom, sokkal erőszakosabbak és nyomulósabbak mint az egyedülállóak. Az se érdekli őket nekem van valakim.
Egyértelműen elutasítottam őket attól kezdve, hogy nyilvánvalóvá vált mit akarnak, de továbbra is írogatnak.
Én nem akarom megcsalni a páromat, főleg ha egy nap férjhez mennék, nekem a házasság egy felelős döntés.
De ezek után amit látok, nem tudom én hogy bízzak majd meg a jövendő férjemben. :-( Hisz lehet ezeknek a nős embereknek a feleségei semmit sem sejtenek, miket mondanak a férjeik a hátuk mögött, csak élik a mindennapi életüket, dolgoznak, ellátják gyerekeket, férjet.
Nem tudom, mi van női fronton, hallottam a nők se jobbak, férjes asszonyok is lépnek félre és mennek fel társkeresőre.
Én ezt nem szeretném nőként, ha én férjhez megyek és gyereket szülök, a családomnak szeretnék élni, nem pedig pasik után rohangálni.
Amúgy 29 éves vagyok, azok a nős emberek akik próbálkoztak, mindenféle korosztályú volt köztük. Volt olyan amelyik 30-as éveiben volt, volt amelyik 40-hez közelített, volt amelyik 50-hez, volt amelyik 50 felett volt.
Szóval, akár csak összegezve, mi az oka annak annyi házas ember (nő vagy férfi) próbálkozik másoknál?
Csak egy kérdésem lenne azokhoz a kommentelőkhöz akik támogatják a megcsalást ( szerintem ők nagyrészt férfiak).
Tehát a kérdés: Ti ugyanilyen engedékenyek lennétek abban az esetben is, ha a párotok csinálná ugyanezt? Számotokra sem lenne megcsalás, simán elnéznétek a dolgot?
Köszönöm utolsó!
Az éremnek a másik oldalát vannak akik sosem akarják látni. A patkánykirálynőnek üzenem, ma hárman mentünk el iskola kezdésre, a lányom, a feleségem és én. Tegnap hárman pakoltuk össze az iskolai cuccait. Tudod, vannak férfiak, akiknek vannak érzelmeik a családjuk felé. A szex, nem tesz túl ezeken az érzéseken. Én nem a társkeresőzéstől várom el ezeket, meg a válástól.
Igazság? Tudod mi az igazság? Semmi egyéb csak nézőpont. Egy ilyen anonym senkinek a nézőpontja meg szerinted mit befolyásol? Egyébként milyen igazság fájjon? Tényleg érdekelne! Sosem léptem félre, érzelmileg, mentálisan stabil ember vagyok, iskolázott, művelt, az emberek szeretnek, a környezetemre igényes vagyok, hivatásom van nem állásom, adakozok, mentőszervezetben vagyok vezető a szabadidőmben, a családom semmiben nem szenved hiányt, még most is rengeteg megvalósítatlan cél motivál. Sportkörökben elismert vagyok. Most tényleg, szándékosan b*sztattok?
Én erre csak azt mondom, hogy olyan pasiktól fényévekre járok pozitív irányba, mint amilyenekről itt a nők mesélnek, mármint a párjukról. Makó-Jeruzsálem.
A patkánykirálynő meg magát neveztette el így, mert már elég régóta ez a szava járása. Egy nőtől kissé gusztustalan, de annyira rászolgált erre a titulusra, hogy a lelki szemeim előtt pont így néz ki. Nem én kezdtem a személyeskedést, attól hogy nőnek nevezi magát, az ilyen stílussal lemondott nálam arról, hogy tiszteljem. Amúgy igazság szerint inkább sajnálom őt. Jobb sorsra lenne érdemes, de ahhoz neki is állítania kellene magán.
akinek nem inge ne vegye magàra tudod van ez a mondàs.
te magadra vetted a patkàny szòt ezekszerint nagyon
57-es...
A múltkor itt tomboltál és te magad írtad ki, hogy végül elmentél egy fizetős hölgyhöz, tehát a sosem léptél félre azért nem teljesen igaz.
Félre ne érts, még szurkoltam is neked, mert tényleg nem normális az, amit a feleséged csinál, de az se, hogy évek óta itt kínlódsz, kiírod magadból ezerszer is, de nincsen semmi előrelépés, az életed meg csak telik. Hivatkozol a gyerekre, hogy azért nem tudsz válni, de a gyereked csak 6 éves vagy 7, a házasságos meg már lassan 20 éve tart, viszont a szex az elejétől nulla...Természetesen 10 év múlva se tudsz válni, mert 50 évesen minek. Te rabja vagy ennek a nőnek, aki a feleséged, képtelen vagy változtatni és nem is akarsz. Egyébként egyetértek azzal, hogy válásnál egy férfi nagy eséllyel csak vesztese lehet a gyereknevelésnek, és nem tartom jó ötletnek tinédzser korában sem a válást, mert a tinédszer kor nagyon labilis. De ha ennyire borzasztó volt a házasságod, minek kellett az a gyerek? Mintha mindent úgy irányítanál az életedben, hogy véletlenül se tudjál kilépni ebből a házasságból, ahol sosem voltál igazán szeretve, csak te bálványozod ezt a nőt. Az életed meg eltelt. Az elején kellett volna magadat annyira becsülnöd, hogy nem horgonyoztál volna le egy nő mellett, aki sosem szeretett. Te képtelen vagy őt elengedni. Megértem, hogy csapdában érzed magad. Csak valahol mégis te vagy a hibás, mert nem engedted el idejében azt a nőt, aki nem szeretett és aki mellett nem voltál boldog.
Nem vettem magamra, csak kb. olyan mintha neked azt mondogatná itt egy idegen, hogy a k*rva any*d. Minden hozzászólásában ezt olvasnád, de nem csak neked célozná, hanem az ő kis ezse szerint azoknak is, akinek más a véleménye.
A te hozzászólásod is az óvodás kislányokat juttatja az eszembe, akik nem akarnak a fiúkkal játszani. Már régen abba maradt volna a vita, de azért a végére oda kell mondani valamit, ami sértő. Miszerint "te patkány vagy, hiszen magadra vetted". Na ez meg szocializáció kérdése, látom, sok ember(most nevezzük őket nőknek) sokat képzel magáról.
Ha érdekel, engem maga a szó taszít. Ha meg nekem szánja valaki, az mondja élőben, de úgy ha ismer. Az itteni arcoskodás mit változtat meg?
Hogy én itt, ezen a helyen bizonygassam ki vagyok? Elég az ha én tudom meg a környezetem.
Ha egy ember hoz egy döntést, akkor a patkánykirálynőnek van joga lepatkányozni az illetőt? Kultúra? Hmmm? Teljesen intelligens módon kommunikálok(leszámítva két hozzászólásomat, de azok megléte is érthető), elmondom hogy mi a problémám, erre patkányozik. Sőt, több nő nekem támad, a patkánykirálynőnek ad igazat. Ilyenkor nem számít a stílus, csak hogy legyen egy közös célpont.
Érdekes, hogy egy nő teljesen korrektül leírta a véleményét, ő is le lett pontozva.
Van egy másik kérdés, ahol egy NŐ azt kérdezi, hogyan felejthetné el a szeretőjét. Ééééérdekes, hogy ő nem hogy lepatkányozva nincs, hanem érdeklődő, segítő válaszokkal látják el a NŐK. Azért ezen is érdemes lenne egy két NŐNEK magába szállni, és elgondolkodni.
Oké, én itt kiszáltam ebből a meddő vitából, innentől kezdve mindenki magát minősíti a válaszaival. Nulláztam az ellenérzéseimet is patkánykirálynővel szemben(utóljára hívtam így), viszont elvárom az emberi hangnemet. Ha ez nem megy neki, vagy bárkinek is, akkor inkább hagyjuk a kommunikációt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!