Miért van ennyi életképtelen társkereső ember?

Manapság az introvertált az egyenlő a gyengével, aki nem érdemes semmire, főleg nem arra hogy bárki is kapcsolatba lépjen velük.

Aztán jönnek ide a kérdések hogy mindenben tökéletes a párom, csak megcsal, mit tegyek hogy minden jó legyen és ne lépjen túl rajtam stb stb.

Az ismerkedés olyan mint a biciklizés. Amíg nem tanulok meg hogyan kell, rohadt béna vagy benne, de ha csak egy,szer ráéreztél, onnantól meg, magától.

De míg biciklizni megtanítanak mások, az ismerkedésben a kutya sem segít. (Legalábbis nekem olyanokat mondtak, hogy mit NE csináljak, de azt soha nem mondták hogy HOGYAN csináljam, vagy MIT...) De ezek az emberek nagyon vágynak társra, csak fogalmuk nincsen, hogyan lehet eljutni onnan, hogy állnak a legkülönfélébb helyeken (könyvtár múzeum koncert)

Véletlenül elküldtem, bocsi.

Szóval onnan hogy állnak a legkülönfélébb helyeken, fogalmuk nincsen hogyan jussanak el odáig, hogy kellemesen beszélgetnek valakivel, felvetnek egy találkozót, satöbbi. Nincsen meg bennük a megfelelő tudás és tapasztalat a nyitott személyek kiválasztására, a megfelelő téma kiválasztására. Nem tudják hogyan mozogjanak, hogyan keltsenek jó benyomást.

Ezért kérdezgetik azokat, akiknek megy.