Szemétség kitálalnia a feleségnek, ha csak majdnem történt megcsalás?

Nem egyszerű kérdés. Ha tudván tudva lettél volna szeretője is, akkor utána fura mérgesnek lenni és bosszúból egy szeretett embernek próbálni alágyújtani. Ha nem tudtál róla, akkor nyilván más a harag természete, megtévesztett, és nem az az ember, akinek előadta magát.

Ugyanakkor lehet, hogy a te saját hozzáállásod változott ezzel a tapasztalattal, és a saját elveid mentén akarsz cselekedni, és a jövőben soha ilyen alakkal össze nem jönnél. Az is lehet, hogy a férfi is megváltozik a tapasztalat hatására, de könnyen meglehet, hogy nem. Ha lebuktatod, akkor sem biztos, hogy felhagy a csalással, max. ügyesebben rejti majd el a nyomokat a felesége/következő partnere elől. Szalonna kutyából, ésatöbbi.

Végtében szerintem értelmetlen, és előbb hagynám alább ülni a haragot, és tiszta fejjel átgondolni.

Olyan, hogy "magába bolondította" egyébként szerintem nincs. Elcsábítani csak azt lehet, aki el akar csábítódni.

És mire számítasz a kitálalás után? Hogy ez a jóember "felszabadul", és a te karjaidban fog kikötni?

Mert ha erre, akkor ki kell, hogy ábrándítsalak: a pasi már akkor utálni fog, amikor említést teszel neki a tervedről, és ezután úgy fog kerülni, mint egy leprást.

Amúgy meg rettentően kicsinyesen gondolkodsz. Azért, mert belezúgtál egy nős férfiba, nem a feleséget kellene kicsinálni olyan alapon, hogy hátha a tiéd lehet a hőn áhított álompasi...