Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Házasság » Mit tegyek nem -bírom már?

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Mit tegyek nem -bírom már?

Figyelt kérdés
Utóbbi időben nagyon csúnyán beszél velem a férjen.Tegnap is összevesztünk, érre ma is én lépek, h beke legyen. Minden este ugyanaz a sztori ,haza jön, beköszön ,azzal megy ki a nappaliba sör telo. Csak én vagyok a kislánnyal. Mert ő fáradt.Most is zóltán szépen, ha már nem foglalkozik a gyerekkel bár tusoljon le egyén,ne csak a sör.Es már förmed rám. Mondtam nem lesz jó vége ennek, mert elfogom hagyni, ez nem állapot így. Érre csúnyán el kezdett velem beszelni, hogy húzzak be a szobába ne idegesítsen.En állok bele semmi baj nincs.Neki az nem baj,h semmit nem törődik velünk csak a sör és telo.Aztan korán elmegy dolgozni. Semmit nem kell csinálnia itthon,és mégis ez a hála. Gusztustalanul beszél velem,ha szólok bármiért.Mar a szomszédok is néznek ,mert háljak mikor K..urva anyázik velem. Semmiért nem lehet szólni, mert már támadásnak veszi, csak kussoljak.
2019. júl. 22. 21:34
1 2
 11/18 anonim ***** válasza:
34%

Ez nem igazi fáradtság, csak a legtöbben nem tudják megfogalmazni, hogy mi a bajuk.

Igazából a magány hiányzik nekik, hogy elvonuljanak a saját világukba. A sör, teló, ne szólj hozzám ennek a tipikus jele. Horgászni sem a halak miatt szeretnek járni a férfiak, hanem mert az egy elfogadott módja az egyedüllétnek.

Kérdezőnek is azt tanácsolnám, hogy hagyd békén pár napig-hétig. Akkor is, ha neked a kicsi mellett nagyon kellene a felnőtt társaság. Tőle sok jót mostanában úgysem kapsz.

Várd ki, hogy ő keresse a társaságotokat.

Nincs valami kerti munka, amit elvonulva csinálhatna?

2019. júl. 23. 11:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/18 anonim ***** válasza:
80%
Hogyha a férj semmiféle erőfeszítést nem tesz a családi életben való részvételért, akkor komolyan nem értem, miért a feleségének kellen még plusz külön erőfeszítéseket tennie, meg még jobban "békén hagynia", amikor a férjnek már így sem kell otthon semmit sem csinálni, és még bunkón is beszél a feleségével. Szerintem marhára nem megértőnek kell vele lenni, mert rohadtul nincs itt megérteni való, hanem drasztikusnak.
2019. júl. 23. 16:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 anonim ***** válasza:
100%

#12

Tehát te majd befogadod a kérdezőt a gyerekével és együtt lesztek büszkék arra, hogy ő megmutatta, hogy neki van igaza?

Mert ugye a kérdező megoldási javaslatokért jött ide, az erkölcsi győzelmet egyedül is le tudja aratni. Csak azt nem lehet megenni.

2019. júl. 23. 17:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/18 anonim ***** válasza:
47%

13-as, 12-es vagyok, hát igen, tényleg igazad van...

De ezt tényleg nem lehet ép ésszel kibírni, nem? És baromi igazságtalan, hogy még az nyalizzon meg teperjen, aki amúgy is cselédnek van nézve, és még csak nem is kedves hozzá a férje. Mi van, ha elzárod az összes sört? Mi van, ha maradsz a szobában és akkor is megismétled, hogy ne igyon, hanem foglalkozzon a gyerekével? Ezt értem drasztikus alatt, de lehet, hogy akkor csak rosszabb lesz. Viszont így nem lehet élni, hogy folyton kushadni kell meg elnézni, ahogy az igénytelen férjem vedel és ordít velem. Nincs itt olyan, aki hasonló helyzetet megoldott? Mit léptetek?

2019. júl. 24. 09:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 anonim ***** válasza:

#14:

Ezzel az a baj, hogy a támadás meg a drasztikus fellépés után még rosszabb lesz a helyzet egy olyan férj mellett, aki alapból bunkó. Az úgy nem életszerű, hogy magába száll, és innentől mintaapa akar lenni, meg udvarolni kezd a párjának. Az jellemzőbb, hogy megtorolja valamilyen módon, hogy ha cseszteti.

Ezért az az egyetlen módszer, hogy amennyire csak lehet, a kérdező kerülje el a konfliktust. Neki is érdeke, hogy idegileg ne menjen tönkre az állandó háborúban.

Közben pedig ezerrel kell dolgoznia azon, hogy a lehető leggyorsabban el tudjon költözni.

Patthelyzetbe kerül, ha a pasija beleun a vitákba, és hirtelen kidobja. Csak az utcára tudna menni.


Értelmes emberek közt még megbeszélhető lenne, hogy innentől nem egy pár, csak lakótársak lesznek, mindketten azon igyekeznek, hogy a kérdező a KÖZÖS gyerekkel együtt minél előbb el tudjon költözni, és legyen fix munkahelye. Aztán pedig felváltva maradnak vele táppénzen, ha beteg.

De erősen tartok tőle, hogy itt ez nem megbeszélhető, csak azonnali szakítás lenne a vége, és mehet az utcára.

2019. júl. 24. 09:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/18 anonim ***** válasza:
#15, köszönöm a választ. Ez borzalmasan elkeserítő. Miért vannak ilyen emberek, miért jó ez nekik? Szeretetlenségben élni? Megéri a sörözés meg a telefonnyomkodás? Tényleg van, akinek ez elég? Meg hogy elmondhassa, hogy van családja, akikkel aztán nem foglalkozik, akik félnek tőle?
2019. júl. 24. 13:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/18 A kérdező kommentje:
Már mindenképpen meg kell oldanom,mert nem -bírom már, a mai dolga volt az utolsó.Szokasos sör telefon,szóltam hogy takarítottam egész nap és ő meg te szotyizta a padlót.Kussoljak már el ,mit mondom már. Erre meg egy marékkal ledobott a földre,anyázás kíséretében. Már nem tűröm ezt a megaláztatást.
2019. júl. 24. 21:59
 18/18 Kriszo74 ***** válasza:
Azért van egy előnyöd, nőből vagy. Tényleg csak össze kell szedned magad és leléphetsz a gyerekkel. Én egy kicsit fordított helyzetben vagyok férfiként. Viszont én nem tudok elmenni, mert a feleségemmel együtt a gyereket is el kéne hagynom. Te viszont leléphetsz, használd ki, hogy a jog melletted áll.
2019. júl. 26. 18:03
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!