Mit tegyek nem -bírom már?

Hány éves a kislány?

Pénzügyileg megfelelő az életetek?

Ez a kérdés néhol olyan, mintha a google fordítóval fordították volna le valami külföldi nyelvről.

De amúgy meg hagyd el, ha hülye. Változni nem fog.

"Tegnap is összevesztünk, érre ma is én lépek, h beke legyen." "Semmit nem kell csinálnia itthon,és mégis ez a hála."

Pontosan ez a baj. Egyik barátnőm is ezt tette a férjével. Kiszolgálta mindenben, az összes házi munkát elvégezte. A felesége neki házi csicska volt. Te ugyanebben a cipőben jársz. Nem szabad a férfiakat kiszolgálni (ezt férfiként mondom). A feladatokat egészségesen szét kell osztani.

Ő megmondta neki, hogy válni akar. Ez után a férje elsőre beadta a sértődöttet. Amikor ez nem vezetett célra, jött a fenyegetőzés és sok veszekedés. Amikor ez is elbukott elkezdett besegíteni a házi munkába, hogy mutassa milyen jó ember ő. Most ott tartanak, hogy leültek átbeszélni a dolgokat és lefektetik, hogy milyen feltételek mellett maradnak együtt.

1. Azzal fenyegeted, hogy elhagyod, miközben nincs hová menned. Miért venné komolyan?

2. Korán elmegy dolgozni, te meg otthon vagy a gyerekkel, miért neki kellene végeznie a házimunkát? (Igen, nő vagyok és van gyerekem).

3. "Neki az nem baj,h semmit nem törődik velünk csak a sör és telo". Ha neki ez nem baj, neked meg igen, akkor neked kell lépned a változás felé.

A másik embert soha nem tudod megváltoztatni, tehát vagy neked kell változnod, vagy a helyzetből kilépni. Minél többet veszekszel vele, annál rosszabb lesz.

Első körben ne fenyegetőzz azzal, hogy elhagyod, mert ha azt mondja erre, hogy szerinte is jobb lenne, ha csomagolsz, akkor te leszel bajban.

Főleg úgy, hogy ez már nem kapcsolat, csak megtűr a fedele alatt, de ha nem lenne lelkiismeret furdalása, már kitenne a gyerekkel együtt. Csak azt várja, hogy végre elmenj.

Tedd azt, hogy keresel bölcsit, és megkérdezed, hogy legkorábban mikor tudják a kicsit felvenni.

Van munkahelyed? Vedd fel velünk a kapcsolatot, hogy ekkor és akkor mennél vissza. Ha nincs, akkor keress egyet, mire bölcsibe felveszik a kicsit.

Aztán kezdj el matekozni, hogy abból a pénzből merre tudsz indulni, minél előbb.

Ne várd meg azt, hogy a lakótársad kitegyen az utcára. Addig viszont kerüld a konfliktust, amennyire tudod. Légyen rend, kaja, ne toszogasd a lakótársad, hogy foglalkozzon veled vagy a gyerekeddel. (Igen, a te gyereked, és nem a tiétek.)

A legeslegjobb, amit tehetsz, ha tudomásul veszed, hogy ez nem kapcsolat, és nem vagytok egy család. Ez csak egy kényszerű gazdasági társulás, ami csak addig tart, amíg külön utakra tudtok menni.

Gyerekek, honnan jön ez a rengeteg "fáradt" családos férfi? Amikor még nincs családjuk és esténként bulizni kell menni, akkor miért nem "fáradtak"? Vagy ők is hormonális változásokon mennek át, amitől hirtelen 18 éven keresztül "fáradtak" lesznek? Vagy van valami óriási uránbánya Magyarország alatt, amiről én nem tudok, és a magyar férfiak 80%-a ott dolgozik minden nap 12 órát? Vagy itt mindenki agysebész és 48 órákat műt? Miben, de tényleg, miben lehet úgy "elfáradni", hogy hazaérve ezek a férfiak sz*rnak a családjukra? A fizikai fáradtságtól miért nem lehet egy jót beszélgetni? A szellemi fáradtságtól miért nem lehet egy kicsit játszani, legózni a gyerekkel? Egy nyomorult Bogyó és Babóca felolvasása semmiféle agyműködést nem igényel, higgyétek el nekem, egy agyhalott is képes rá.

Elnézést, de egyszerűen kész vagyok attól, hogy ennyi az ugyanolyan történet.

Kérdező, nem te vagy az egyetlen, aki ilyen férjjel szenved. Olvasgass itt, kb minden ötödik kérdés erről szól. El sem tudom képzelni, milyen lehet. Gondold végig, nincs-e mégis valamilyen út kifelé a kapcsolatból.