Na most akkor hogy is van ez?

Korábbi kérdezők kedvéért: VAN olyan, hogy a férfi egész másmilyen volt a gyerek előtt.

A férjemmel pont azért vállaltam gyereket, mert meggyőződésem volt, hogy jó férj, és jó apa lesz. Tévedtem.

Lassan ötödik éve, hogy csaknem egyedül nevelem a gyereket, ő csak a kötelező minimumot teszi bele, és még pofákat is vág.

A terhesség alatt már láttam, hogy ez sajnos mégsem olyan lesz, mint amilyennek ígérkezett, de ugye akkor már nem nagyon van mit tenni. Megszívtam.

Az én férjem érzelmileg éretlen mind az apaságra, mind az olyan párkapcsolatra, ahol nem körülötte forog a világ. Sajnos ez nem derült ki időben.

És a kutya pontosan ott van elásva, amikor a férfiak szerint a 6-8 óra házimunka az semmi a munkahelyi feladatokhoz képest.

Én időközben visszamentem dolgozni. A helyzet azóta a következő: csaknem ugyanannyit dolgozom, mint a férjem, mellette a háztartás 90%-a az enyém, a gyereknevelésnek meg a 99%-a. (Ja, és eközben ő a szuperapu, mert annyit dolgozik, és olyan sokat segít!)

Ha elválok, a maradék 11% is az én nyakamba szakad, és még anyagilag is vakarózhatok. Mit tudok csinálni, hogy változzon a helyzet? Semmit, mert amit nem csinálok meg, úgyis megvár. A gyereket meg kell etetni, meg kell fürdetni, mesélni kell neki, játszani kell vele, az óvodai programokon részt kell venni, ha van segítségem, ha nincs. December óta gyógyszereken élek, hogy ne omoljak össze, és szerencse, hogy legalább a munkahelyemen tolerálják a nehézségeimet. Mert otthon nagyjából szrnak rá.

Viszont ha ilyen háttér mellett nem tudom a gyerekemnek a maximumot nyújtani érzelmileg, neadjisten megfeledkezem egy-egy névnapról, még én vagyok a szaranya és a szarfeleség.

Lánygyerekem van, mostanra eljutottam odáig, hogy mind a házasságról, mind a gyerekvállalásról le fogom beszélni, mert az egész egy rohadt nagy csapda. Lehet lepontozni, de amíg a férfiak leginkább csak a spermát adják az egészhez, aztán kényelmesen hátradőlnek, addig a nőnek nem sok öröme van ebben a történetben.

Legszívesebben fognám a cókmókom, és lelépnék 1-2 hétre, hogy megtapasztalja, mit jelent a gyereknevelés és a háztartás munka mellett, csak sajnos nem tehetem meg, mert a gyerek látná kárát...

Napi 6-8 óra házimunka ?

Tehát elmész melózni 8 órát még 2 óra út oda vissza az 10 óra. 6 óra házimunka következik, tehát 16 óra. És még a gyerekre is van időd

Hát te igazi szuperanyu vagy :))

#12: "Korábbi kérdezők kedvéért: VAN olyan, hogy a férfi egész másmilyen volt a gyerek előtt."

"Az én férjem érzelmileg éretlen mind az apaságra, mind az olyan párkapcsolatra, ahol nem körülötte forog a világ. Sajnos ez nem derült ki időben."

Na most akkor mi? Más volt a gyerek előtt? Vagy csak számodra nem derült ki, hogy milyen? Ne haragudj, de nagyon gáz, hogy felnőtt nők simán szülnek apának alkalmatlan férfiaknak, majd azzal takaróznak, hogy más volt előtte. Felnőtt emberek vagytok... Ha annyira szeretitek hangoztatni, hogy intelligens és erős nők vagytok, akkor néha gondolkodjatok már, mielőtt egy komoly döntést meghoztok.

A napi 6-8 óra házimunkát meg hagyjuk. Laktam albérletben. Kaja max egy óra, de általában kevesebb. Seprés, felmosás és hasonlók is max 1 óra, de általában szintén kevesebb. Mosás heti 1-2 óra.

Nálatok simán a tipikus eset volt: Rátalált a zsák a foltjára.

A 6-8 óra házimunkát egyfelől egy korábbi hozzászólásra reflektálva írtam, másfelől ha van kicsi gyereked és min. 3 ember után takarítasz, simán van 6-8 óra. Tök más a helyzet, ha eljársz otthonról (pl. dolgozni), akkor nyilván kevesebb a szennyes edény és porszívózni is ritkábban kell. Ismételem, kisgyerek mellett több is az, mint 6-8 óra.

„…Hanem ott, hogy amikor láttad, hogy szétcsúsznak a dolgok, nem kerestél megoldást, nem akartad a férjeddel közösen megoldani ezt.”

Azt melyik mondatomból szűrted le, hogy nem kerestem megoldást és nem is akartam megoldani? 5 év telt el. Gondolod, ezalatt egyetlen kísérletet sem tettem a megoldásra?

„Nálatok simán a tipikus eset volt: Rátalált a zsák a foltjára.”

Gratulálok, kiváló emberismerő lehetsz, hogy néhány sorból személyiséganalízist gyártasz.

Az pedig, hogy valakiből milyen apa vagy anya lesz, csak azután derül ki, hogy apa vagy anya lett. Garanciák az életben semmire nincsenek. Majd megtanulod te is. Az arrogancia, amivel leiskoláztál, csak a tudatlanok magabiztossága…