Na most akkor hogy is van ez?

Valahogy a hasonló esetekben nehezemre esik elhinni hogy a gyerek előtt minden klappolt e téren.

Egyszerűen nem akarom elhinni hogy valaki akkoe vegyen 180 fokos fordulatot (pl hazimunkat illetően) miutan megvan a gyerek.

De nyilván az lenne a normális hogy felesben megy a házimunka esetleg ő picit többet vállal,mert megiscsak TE vagy otthon a gyerekkel. Illetve ne csak 20 percig pesztrálja. Az ilyen nem szülő és nem társ.

Második gyereket, ha javasolhatom ne tervezz ezzel az emberrel ,pláne ha így marad a helyzet.

LEHET LEPONTOZNI MEG TÖRÖLTETNI!

A férfiak 90%-a soha nem akar gyereket! SOHA!

Ha mégis belemennek, az vagy a család nyomására van, vagy azért, mert fosnak, hogy lelép a csaj, ha nem lesz baba.

Sajnálom, de ez így van!

Egy nagy kan.

Jaj, a heti nettó heti 6-8 óra házimunkától ne purcanj már ki úgy hogy otthon vagy heti legalább 100 órát nappal, ő meg teljes munkaidőben dolgozik.

Kemény dolog a házimunka, de ha valakinek semmi más dolga, mert ő "főállású anyuka", az legalább ne hisztizzen. Sokakat ismerek akik teljes állásban dolgoznak több gyerek mellett, egyedülállóként, és megoldják.

Ez úgy van, hogy TE választottad a párod, TE jöttél össze vele, TE döntöttél mellette, TE szültél neki gyereket. Ezek után a helyzet úgy áll, hogy TE hoztad össze ezt a helyzetet, ami előre látható volt.

#1: "Valahogy a hasonló esetekben nehezemre esik elhinni hogy a gyerek előtt minden klappolt e téren."

Megértelek és ne is hidd el. A környezetemben volt pár ilyen. Azokra a férfiakra egy fűszálat sem bíztam volna rá, nemhogy gyereket. Tény, hogy a gyerekvállalás után meglepődött feleségekre sem.

#2: Nem pontozlak le, de én akartam! :D

Ezt egyszer nyugodt körülmények között beszéld meg vele.

El szoktál menni a baba nélkül? Milyen idős?

Kezdetnek hagyd otthon őket kettesben, amíg elmész vásárolni, vagy fodrászhoz, stb. Teljesen más úgy babázni, hogy tényleg egyedül ő felel érte.

Gyorsan rá fog jönni, egy babára figyelni és ellátni 0-24 órás teljes állás. (Bébiszitter, óvónő, stb. Ezek létező munkák ám, emberek ezért fizetést kapnak, hogy CSAK a gyerekkel van.)

Legközelebb kérd meg, hogy amíg otthon van a gyerekkel, csináljon meg valamit. Hiszen úgy is ráér! Ha nem lesz kész, akkor kérdezz rá, hogy egy öt perce nem volt? Az nem igaz! Hiszen TE meg mudsz csinálni mindent, és egy főzés vagy ablak mosás nem öt perc.

Aztán jöhet egy nagyobb beszélgetés, hogy igenis teljes főállás, ha te csinálsz egyedül mindent a gyerek körül. Ahogy az is, ha a ház körül is. Az ugye két teljes állás. Miközben neki csak egy van. Te nem fogsz három teljes állásban dolgozni. Ugye, ezt megérti, ha ezek után neki kell eltartania a családot? Ha nem megy, ő is nyugodtan dolgozhat két teljes állásban, és akkor egálban lesztek.

Aztán az ilyen férjek szoktak csodálkozni, hogy nem csinál semmit, csak adja haza a pénzt, a felesége meg beadja a válást. Holott a feleség élete válás után könnyebb. Kapja a gyerektartást, és ugyanúgy egyedül csinál mindent, munka után, mint addig. Csak eggyel kevesebb ember után kell pakolni meg takarítani.

Engem az jobban zavarna, hogy a gyerekkel nem foglalkozik eleget. Mi tudatosan úgy alakítottuk ki az életünket, hogy egyenrangú szülők legyünk mindketten. Ez később meghálálja magát, ha visszamész dolgozni.

Ami a házimunkát illeti, szerintem normális, hogy az csinálja, aki többet van otthon. De célszerű lenne, hogy ha nem szokna el tőle teljesen. (Feltéve, hogy előtte tényleg működött.)

Amúgy már a szavakkal is érdemes alakítani ezt a dolgot. Nem "segíteni" kell a házimunkában, hanem csinálni. Hasonlóképp nem "vigyáz" a gyerekre, hanem ő van vele. Ez az egész csapatmunka, el kell érni, hogy mindketten benne legyetek, máshogy nem megy.