Ha valakik külön kasszán vannak, azok hogyan oldják meg?

Házasságban jogilag nincs közös kassza, de tegyük fel, hogy írnak szerződést, és mégis van:

-Nyilván félretesz annyit korábban, hogy felezzenek mindent, tehát a baba dolgait is

-Nem marad otthon 3 évet, hanem visszamegy dolgozni a 6 hét leteltével (baba meg bölcsibe, vagy jön a fizetett segítség)

-Bevétel arányos külön kasszára térnek át (pl 70-30%)

Házasok vagyunk, közös kasszán soha nem leszünk. Baromi egyszerű, közös kassza nélkül is van közös pénz. Van közös megtakarítás, minden hónapban van egy összeg ami átkerül egy közös számlára és fedezi a számlákat, bevásárlást.

De ha ilyen sem lenne az is egy baromi egyszerű dolog. Ilyen esetben annyira alap, hogy az apa eltartja a családot. A külön kassza nem azt jelenti, hogy egy forintot nem adunk a másiknak és csak magunkra költünk. Hogyha valamelyikőnk nem tud dolgozni gond nélkül eltartja a másik, erre többször volt példa mindkettőnk részéről. De nem használjuk egymás pénzét amíg nem muszáj. Erről szól az egész. Nem azért vagyunk külön kasszán mert sajnáljuk egymástól.

Ezeket a baromságokat. Ha közös jövőt, közös házat, közös gyereket akarok a párommal, akkor közös a bevétel és a kiadás is! Nem szarozunk.

Nem filléreskedünk meg szarrágóskodunk a másikkal akit szeretünk. Mi a nagyobb horderejű kiadásokat mindig megbeszéljük. Nem dönt csak az egyik róla. Lakás felújításnál is hasonlóan. Számlákat is a közösből és mindkettőnk költ magára is. Ki ezt, ki azt. Külön számlára jön a pénz, az megmaradt, nem vontuk össze. De ennek abban van előnye, hogy ha az egyik túl költene, a másik ott meg tudja fogni a pénzt.

Én amúgy azt mondtam a férjemnek korábban, meg most is ezt mondom erről a témáról, hogy jobban haladunk így előre s igaz én kevesebbet keresek sajnos, de attól ugyan olyan fáradt vagyok a munkától, a műszak váltás főképp a legborzasztóbb, de sajnos én kevesebbet kapok. Tény, hogy a férjemnek jó szakmája van, amiben dolgozik. Amióta együtt vagyunk lassan tripláját keresi annak amit az elején kapott. S régebben én adtam neki kölcsön amikor én ahhoz képest is kevesebbet kerestem.

Szóval baromság ez a egy pár vagyunk, de semmi közünk egymás bevételeihez...

Úgy lehet megoldani hogy a pénzügyi kultúráról már beszélni kellett volna sokkal-sokkal korábban és mérlegelni házasság előtt hogy a) mit lehetne tenni hogy közeledjenek az igények, b) felvállalja-e a pár a jelenlegi felállásban is egymást házasságban.

Nekem meg az jön le a kérdésből hogy te FÉLSZ a pároddal ezt megbeszélni ami egyenesen abszurd. Így ne vállaljatok gyereket.

Egyébként ha jogosult valaki, kb fél évig jár a CSED, ami a munkabér 80%-a ha jól emlékszem, ergo addig otthon maradhat.

De aztán mi van a következő 5-10 évvel, amikor beteg a gyerek? Szigorúan 50-50%-ban maradnak majd otthon vele ápolási táppénzen, ugye? Vagy szívjon ott is a nő? Vagy mi van?

Ha a gyerek 5 évesen fagyizna a közös nyaraláson majd az egyik szülő kibukik hogy mindig ő veszi a fagyit a gyereknek és vegye most már a másik szülő?

Atya ég én ezt a külön kasszázást házasság és/vagy gyerek után fullra nem értem, bár mindenki éljen ahogy akar, de ne csodálkozzon ha rossz beidegződések lesznek a gyerekeikben.