Mit tegyek? Unalmas a férjem!

Korai volt azaz esküvő...

Óóó most nem csalnád meg, mindenki ezt mondja.. várjuk ki a végét..

Ő, hogy látja ezt?

Olvasd, hallgasd meg Csernusnak a Nő című könyvét.

Így élni borzalmas.

"Másfél éve vagyunk együtt a férjemmel. Rettent unalmas lett. " - előtte milyen volt? Mennyire éltetek aktív életet?

"Főtt kajával várom haza," - te dolgozol? Házi munkákat közösen végzitek vagy csak te?

"de ő eleve ilyen... és nem vagyok benne biztos, hogy ebben tudna-e változni" - kicsit visszacsatolva a korábbi kérdésre - mi volt korábban? Akkor nem zavart, hogy ennyire introvertált?

"akivel pezseghetne az életünk, akivel élvezném az életet." - a szexuális életetek milyen? hány komoly vagy rövidebb kapcsolatod volt?

"ennyire jó, tisztelni való ember," - miért vagy mitől jó, ill. tisztelni való?

Mennyi idős a férjed? Neki hány kapcsolata volt? Mennyi időn házasodtatok össze?

Tudom, sok kérdés, de mintha csak néhány elemét emelnéd ki az egésznek és így nem tűnik teljesnek a kép.

Azt tanácsolom, hogy ne másra háríts. Unatkozol. Unalmas vagy te is.

Mi tart vissza, hogy kicsit felpezsgesd az életed? Keress barátokat, menj el velük néha ide-oda. Hívd àt őket, hogy a párod is megismerje őket. Így lehet, hogy kedvet kap, és kimozdul veletek.

Csinálj lazulós programot. Menjetek strandra: te úszol, ő pedig napozik, mobilozik. Vihettek oda is haverokat. De kiülhettek egy parkba, tópartra, stb.

Nem kell vagdalkozni válással meg mag, szavakkal, bakker hát csak unatkozol. Old meg! Lehet erről beszélni is, de ne célozgass. Nem gondolatolvasó. "Józsi, unatkozok. Úgy szeretnék hétvégén elmenni egy moziba. Van kedved jönni? Vagy hívjam magammal a Gizit?" "Hianyzik egy kis társaság. Mi lenne, ha áthívnàm a Mancit és a Lacit, és bográcsoznànk?" Ennyi. Nem kell ebből tragédiát gyártani.

Nem kellett volna hozzámenned. Ezért jó, ha nem hirtelen hévből házasodik az ember, hanem csak akkor, amikor már reálisan látja a világot, és a leendő házastársát.

No, de:

Attól, mert valaki jó ember, még nem biztos, hogy mindenki számára jó társ is. És ha válni kell, akkor válni kell. Ahogy te is mondod: olyannal leélni az életedet, aki mellett nem érzed jól magad, akkor sem tesz boldoggá, ha amúgy az illető jó ember.

De ez legyen a legutolsó opció, ha már semmiképp nem menthető a kapcsolat. De akkor viszont mindenképp lépd meg!

Első körben ki kell deríteni, hogy mi okozza a problémát? Oké, azt te is tudtad, hogy nem egy szociális atombombához mentél hozzá, de mi az, ami eddig nem zavart, és most meg igen? Miben változott? És ami a legfőbb: mi okozta ezt a változást? És bizony, itt lehet, hogy nem csak benne kell majd keresni a problémát. Lehet, hogy ő is ugyanúgy megunt téged? Igen, a finom kaja egy tök jó dolog, de egy normális kapcsolat nem ekörül forog. Én is szerettem exemet, mert mindig, amikor mentem hozzá, valami étellel várt, és azóta is nagyon jó barátok vagyunk, de ettől még maga a kapcsolatunk a "rózsaszín köd" periódus után nem volt valami jó. De ez más téma, most te vagy a porondon. ;) Vajon mi az oka, hogy inkább játszik, mint hogy veled legyen? És most nem azzal van a baj, hogy játszik, hanem hogy más nem mozgatja meg.

Aztán ha sikerült kideríteni, akkor lehet dolgozni a megoldásán.

"Szeretném megoldani ezt a problémát, de ő eleve ilyen..."

Itt azért érzek némi ellentmondást. Pár sorral fentebb még azt taglaltad, hogy nem volt ilyen. Vagy csak annyi, hogy bár mindig is ilyen volt, csupán eddig nem zavart, most meg igen? Mert akkor viszont tényleg egy rossz, és elhamarkodott házasságot kötöttetek.

"de abban az emberben meglenne az is, hogy ennyire jó, tisztelni való ember, mint a férjem?"

Igen, már jön előre a mentegetőzés, hogy miért nem fogsz lépni semmit, és miért fogjuk a te sirámaidat olvasni itt még 20 év múlva is.

Most komolyan: felfogtad, hogy mit kérdezel? Itt sírsz, hogy mennyire nem érzed jól magad, megrémülsz a gondolatától is, vele öregedj meg, erre azon problémázol, hogy vajon ha találsz mást, az is lesz-e olyan "jó", mint ő? Nyugodj meg: igen. Biztos találsz még olyat, aki csak aludni meg játszani jár haza, és aki mellett belerohadsz az unalomba. De ha szerencséd van, még akár olyat is, akivel élvezed az együttlétet.

Egyébként nem tűnik úgy, mint ha szerelmesek lennétek egymásba...