Mit tegyek? Unalmas a férjem!

Mivel emberek vagyunk, ezért általában mindig az tűnik rossz választásnak, amit éppen csinálunk.

-Ha a férjeddel maradnál, folyamatosan azon emésztenéd magad, hogy mennyire eltékozlod az életed mellette és hogy mekkora pezsgést hagysz ki, elcseszett dögunalom vár rád életed végéig.

-Ha pedig elhagynád és csupa semmirekellő alak jönne szembe,akkor meg folyamatosan azon rágódnál, hogy mekkora hiba volt a férjedet elhagyni, akit legalább tiszteltél és jó embernek tartottál.

Szóval akárhogy döntesz, mindenképp az fog tűnni a rossz választásnak. Pedig valójában pont fordítva van, sokkal inkább az lesz a jó választás, amit megteszel, mert ha tényleg a másik lett volna a jobb, akkor a kritikus pillanatban azt választottad volna, épp ezért felesleges ilyenen merengeni, h 'mi lett volna ha', egyszerűen csak azt kell tenni, amit jónak látsz. Lényegében rajtad áll, hogy hogyan alakítod az életed, adhatunk itt tanácsokat a saját szemszögünkből, de azt csak te tudhatod, hogy mi a legjobb neked. Úgyhogy ülj le és mérlegelj, jól gondold át, aztán dönts. Akárhogy is döntesz, az nem lesz véletlen.

Basszus! Ember a te férjed. Ilyenkor mikor beszélni kell vele, miért csinál úgy a legtöbb nő, mint ha a pasija egy vadidegen lenne és kb mint ha először próbálnának oda menni hozzá, izgulnak a semmire.

Mond el neki amit érzel.

Mond meg neki: "Kicsim, ne haragudj rám, de szeretnék veled egy fontos dologról beszélni. Nagyon szeretlek és SOSEM szeretnélek ott hagyni (kihangsúlyozod szépen, hogy SOSEM), de most úgy érzem, hogy eléggé ellaposodott a kapcsolatunk. Tudom, hogy nem szeretsz kijárni; de még most vagyok fiatal és szeretnék élni. Nem szexuálisan, hanem pl világot látni, de veled édesem. Nem szeretném úgy leélni az életem, hogy folyton csak 4 fal között ülünk, ugye ezt megtudod érteni? Veled tervezem a jövőm, de ha lesznek gyerekeink, akkor mi lesz velünk? Nem adunk nekik se majd közös, szép emlékeket? Azt szeretnéd, hogy ők majd úgy gondoljanak ránk, mint unalmas, senkiházi szülőkre?

Szeretnék veled élni is, kérlek érts meg engem. Szeretném érezni azt a tüzet a kapcsolatunkba, amit annak idején éreztem, mikor összejöttünk."

Vagy valami hasonlót!