A nagy napon a Föld is a menyasszony körül kering?

Akkor is a pár napja. Bár nem akarok férjhez menni, de gyűlölök mindent, ami az "illikről" szól.

A szülinapomra is azt hívok meg, akit én akarok. Nem sértődök meg, ha valaki nem akar ott tudni valahol, mert nem körülöttem kering a Föld mások ünnepein.

Én úgy gondolom, hogy ha majd férjhez megyek, az a MI napunk lesz. Nem az enyém, nem az övé, hanem közös. Egyikünk sem fog "jobban megházasodni", mint a másik.

Mondjuk tényleg vannak olyan lányok, akik ezt úgy képzelik el, hogy csak ők fontosak, szerintem ők azok, akik kisjoruk óta erről álmodoznak, ez volt a legnagyobb cél, amit valaha el akartak érni, hogy feleségek legyenek. Nekem ez sosem volt egy nagy ábránd, nem tervezgetek,majd összekötöm az életem azzal, akivel működik a dolog, de más dolgokat is szeretnék elérni az életben.

Ahol egy nő annyira önző, hogy a vőlegény sincs figyelembe véve, ott szerintem nem csak az esküvőn nyilvánul ez meg, hanem a mindennapokban is. Miért lenne a házasságkötésük idején máshogy? Az emberek valamiért ott zúgolódnak csak igazán a házisárkány és papucs kombón, ami pedig az ilyen pároknál természetes.

Sértődések... sose értettem, miért kell megsértődni azon, hogy nem hívtak meg koszorúslánynak. Mi olyan menő ebben? Miért fáj az, hogy a menyasszony (vagy a vőlegény) nem akar kisgyereket az esküvőn? Tudomásul kell venni, hogy ők ilyenek, és emiatt nem megy el az apuka meg az anyuka sem, akkor nem lesznek ott, pont. A menühöz meg már nem is mondok semmit, egyék azt amit utálnak, csak a násznépnek legyen jó.

Azzal egyetértek, hogy valóban nevetséges, mennyi pénz vágnak ki az ablakon egyesek emiatt a nap miatt, ráadásul sokan hitelből. De ha nekik ez így jó, akkor tegyék, le van kakilva, nem az én pénztárcám lesz vékonyabb tőle. Viszont ha már ennyi pénzük van benne, jogos, hogy ő mondja meg, hogy szeretne ünnepelni. Azok a családi kötelékek pedig általában nem túl szorosak, amik emiatt tönkremennek.

Igaz az a megállapításod, hogy sok nő kierőlteti az esküvőt, sokszor tényleg egy szar kapcsolatban, de aki annyira papucs, hogy akarata ellenére megnősül ( :D ), azt nem tudom sajnálni. De most mégis mi a kérdés?

Még nem vagyok házas, de remélem az esküvőnkön senki nem akarja majd, hogy körülöttem keringjen a világ. Sajnos anyukám, akit nagyon szeretek egyébként, egy kicsit így gondolja. Egyke vagyok és lány, anyukám szeretné, ha igazi "hercegnő" lennék majd... Engem meg a gondolattól is kiráz a hideg.

"Azért házasodik, mert menyasszony akar lenni. Nem pedig feleség." - Így van sajnos elég sokszor. Pedig szerintem a házasságkötés nem valaminek a csúcsa, hanem pont, hogy a kezdete.