Szerintetek milyen egy jó apa? Mit csinál?

A férjem 29 éves lesz, én 30 vagyok, kislányunk 3 éves. Nálunk ő 24/48-ban dolgozik úgyhogy nem a klasszikus heti 5x8 óra, de sokat van a gyerekkel az elejétől, érdekli, kiveszi a részét mindenből. Mióta nagyobb a lányunk és többet dolgozom, ha itthon van, egész napokat visz végig, hogy csinálhassam a munkámat (én itthonról dolgozom, de ugye csak úgy tudok, ha a férjem leköti a gyereket).

Nem tudom, szerintem szomorú, amikor egy férfinak könyörögni kell azért, hogy foglalkozzon a saját gyerekével :( az a baj, hogy ha magától nincs meg benne a vágy, max kizsarolni tudod, hogy foglalkozzon vele, de az meg milyen már...

Nálunk az elejétől természetes, hogy foglalkozik vele, nem azért, mert elvárás, hanem mert van rá igénye, hogy együtt legyen a lányával. Jár el amúgy, hetente 1x próbál (zenekara van), sörözni mondjuk havi 1x átlag, de van, hogy 2 hónapig nem megy sehova. Egyértelműen mi vagyunk az elsők.

Nem vársz el sokat, de ha ő nem akar foglalkozni a gyerekkel, akkor sajnos úgysem fog :(

Szia!

Az én apám régen egyedül tartotta el anyámat, és engem. Mindig későn, és fáradtan ért haza. A foglalkozás sokáig abból állt, hogy amikor kellett, pelenkázott, aludtam rajta, vagy együtt aludtunk, viszont nem vitte túlzásba. De! Nem azért mert rossz apa volt, hanem mert nem igényeltem akkor még őt annyira, inkább csak anyámat, aztán ez megváltozott, kezdve attól, hogy együtt labdáztunk, vagyis ő dobta nekem a kislabdát törpe koromban. Mai napig mindig lehet rá számítani, és ott van mellettem.

Ezt így külsősként mondom, de szerintem a gyerkőcöd apja egy idióta. Nem azt mondom, hogy ne menjen szórakozni, még csak azt sem, hogy 0-24-ben a gyerek legyen minden gondolata, viszont ez, hogy maximum 2 órát tölt vele HETENTE... még napinak is kevés lenne! Apám nem egyszer engedte, hogy akár 3-4 órán keresztül a mellkasán aludjak zavartalanul, ő meg amikor nem aludt, ott nyomorgott, mert félt, hogy felébreszt! Ő azért vállalt gyereket, mert úgy érezte, kész az apaságra. Miután anyám lelépett, ő nevelt fel engem, ez pedig azzal járt, hogy sokat dolgozott, mégsem lettem egy tahó, sőt, normálisabbnak tartom magamat mint sokakat az osztályomból. Ő főzött, mosott, takarított, dolgozott, otthon is dolgozott, anno amikor élt, tengerimalacnak a ketrecét almozta, és így tovább, mindent egyedül egy férfi, egy apa. Az amit a te drága párod csinál, nálam kiverné a biztosítékot annyira, hogy szó nélkül költözzek haza, vagy menjek el néhány napra a gyerekkel valahova, vagy csak megtréfálnám azzal, hogy írok egy cetlit, de a lényeg, hogy higgye azt, hogy mindennek annyi, amíg ilyen gyerekes a viselkedése. Nem kell lemondani a szórakozásról, de egy gyerek mellett akit ketten vállaltatok, közösen kell nevelni, vigyázni rá, szeretni, stb stb stb.

Nincsen gyerekem, de apámtól sok mindent megtanultam az évek alatt, és bár messze van, fényévekre, tudom, hogy milyen szülő szeretnék majd lenni.

16/l

Az én férjem sokat dolgozik, én itthon vagyok a legkisebbel. Ha itthon van, mindent együtt csinálunk. Csak akkor pihen, ha a baba is alszik, pedig mindig mondom neki, hogy aludjon, éjszakás volt.

Mi megbeszéltük, hogy mindig szóljak, miben segítsen. Nem azért, mert lusta megmozdulni, hanem azért, mert azt nézi, hogy én mit szeretnék. Ha megkérem, elmosogat, én babázok, ha ő babázik, én takarítok. Van, amikor leviszi magával közértbe, vagy a kutyával. Vagy leül mellé a földre, és babázik. Imádja a gyerekeit, nem kell szólni neki, hogy foglalkozzon velük.

Életem egyik legnagyobb dicsérete volt, mikor elsős lányom engem rajzolt le az iskolábn, mint kedvenc játékát.

At monda, kicsit bénára sikerült, de mindenki irigyelte.

A férjed netto idióta.