Mit lehetne tenni?

Az a baj, hogy mindketten rosszul kezelitek ezt az egészet. Félre ne érts, eszemben sincs téged hibáztatni, de pl. ez a hozzávágtad a pénzt, ez egyértelműen az a szitu, hogy önvédelemből agresszívan reagáltál. Nyilván ebből az jön le az asszonynak, hogy te ki akartál vele tolni, meg ki tudja, mire költeni a pénzt (tán még kuvvákra is?!), hiszen rögtön felkaptad a vizet, ahogy rákérdezett...! Tehát ő meg lehet róla győződve, hogy nagyon is jól tette, hogy számon kért, mert lebuktál, és nem tudtad megmagyarázni a dolgot.

Holott ugye, ha azt mondod, hogy a gyereknek, vagy hogy közös dologra (mert a kocsi szerintem közösnek számít)...

Persze, az alapján, amit korábban leírtál, valószínűleg arra is lett volna visszaszólása, hogy miért te vagy a hibás, csak arra próbálok rávilágítani, hogy ez így olaj a tűzre.

És az a baj, hogy ez egyre csak rosszabb lesz, mert a sok kis apróság gyűlik benned, ezáltal a feleségedben is, és ha a végén robban a bomba, akkor könnyedén győzi meg magát, hogy jogos volt minden.

Tényleg muszáj lenne falhoz állítanod, és kicsikarnod a komoly beszélgetést, illetve ultimátumot adni neki, mert így csak rosszabb lesz. Komolyan.

Nem olvastam végig mindent, lehet, hogy már írták.

Nekem feltűnt az az írásodban, hogy azt írod, mindig te kezdeményezel, ő pedig sokszor visszautasít. Ehhez képest ő pedig azt mondja (amit idéztél), lenne rá igénye és mintha kevesellné a szexet, legalábbis erre utal a mondat: elteszi magát a vitrinbe.... Ez csak azt jelentheti, hogy nem elégedett a mennyiséggel. Tehát olyan, mintha tökre elbeszélnétek egymás mellett. Valahol mindketten akarjátok, csak talán nem jókor kezdeményezel nála? Vagy még arra gondoltam, nem lehet-e, hogy amikor ő akarná, akkor nem kezdeményezel, ezért olyan gondolatai vannak, hogy nem kell neked, nem kívánod? És akkor utána meg DACBÓL utasít vissza. Van ilyen. És még az lenne a kérdésem, hogy amikor átbeszélitek mindezt (írtad, hogy volt olyan, hogy egész éjjel beszélgettetek), akkor mire jutottatok, mik a problémái a feleségednek?

"Na de ekkor miert en kezdemenyezzek?"

Igazad van amúgy teljesen, de ettől függetlenül vannak ilyen emberek (nők), akik úgy gondolják, a kezdeményezés a férfi dolga. Bevallom én is ritkán szoktam kezdeményezni spontán, bár az igaz, hogy pl. email-ben sms-ben szoktam, ma is írtam a férjemnek egy levelet. De valahogy ha otthon vagyunk, úgy nehezen visz rá valami, hogy kezdeményezzek.... Bár vissza se szoktam utasítani (még akkor sem, amikor menstruálok, mert akkor van kezem és szám, de ez ugye mint hallottam nálatok nem játszik be), maximum az szokott lenni, ha nagyon fáradt vagyok, elalszom, amikor a gyerek is elalszik és így nem valósíthatja meg, amit szeretett volna. :) Valószínűleg nálatok már más, nagyobb gondok vannak, sajnálom. :(