Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Kapaszkodjak még az utolsó cérnaszálba? Menthető még a házasságunk?
Ott kezdeném, hogy 8 éve vagyunk együtt, és még egy éve sem vagyunk házasok.
Mindig voltak visszatérő problémak a kapcsolatunkban, többekközött az, hogy őgy éreztem mindig, hogy nem vagyok elég fontos neki.
Mindig előbbrevalóbb volt a foci, meg a haverok. Edzés után mindig a kávézóban töltötte az estéket, munka után sem hozzám jött haza, hanem a barátaival ment kávézni...
Megkérte a kezemet, örömmel igent mondtam neki... ekkor már beszéltünk gyerekekről, házaságról. Tudtuk, hogy a másik mit szeretne a jövőben...
Az esküvőszervezés időszaka tökéletesen telt...nem veszekedtünk, mindent meg tudtunk beszélni... aztán mintha a nagy nap után mindent elvágtak volna...
Újra kezdődött, hogy esténként kimaradozott... nem törődött velem... esküvő után 1,5 hónappal elment egy hétre nélkülem a baráti társaságunkkal nyaralni - mert én nem tudtam szabadságot kivenni, és ez őt nem zavarta... elment nélkülem.
És akkor következett a jövőkép... tisztában volt vele, hogy én az esküvő után minél előbb szeretnék gyereket, amivel ő is egyetértett. Aztán ahogy felhoztam a témát, elkezdett alkudozni... Majd 2-3 év múlva...neki most más a fontosabb... majd hamarosan... majd talán jövőre... és most már egyáltalán nem lehet erről beszélni...
Átverve érzem magam... :( az utóbbi pár évünk úgy telt, hogy mindig minden újabb előrelépésre én vártam, és nem keveset. Akár éveket is. Az összeköltözés is sokáig húzódott, aztán az eljegyzés is, és most a gyerkőc téma...
Én nagyon, nagyon szeretem őt, ezért is vártam mindvégig, mert most azt hittem, hogy végre egy úton haladunk... eljegyzett, szeretne feleségül venni! Aztán újra visszaugrottunk a múltba... ő még bulikról, ivászatról, szórakozásról álmodik... én pedig egy olyan férjről, aki munka után hozzámbújuk, együtt alszunk el, és a hétvégéket tartalmasan töltjük együtt.
A férjem közölte velem, hogy ő rabságban érzi magát otthon, és ő menni, és menni akar. Ő csinálja magának a programokat, és ha nekem tetszik, akkor csatlakozhatok, de nem fog otthon ülni velem :(
Elkeseredtem... nem tudom, hogy van-e így jövőnk!?
Mit tehetnék még? Már nem könyörgök neki, hogy jöjjön haza hozzám, már nem könyörgök közös programért... már jóképet vágok mindenhez, csak ne érezze, hogy bekorlátozom, de ez meg nekem nem jó így... :(
Megbeszélni nem tudjuk, mert ő nem érti, hogy nekem ez miért gond. Miért nem elég, ha a fociedzések, és a munka, és a haverok mellett hetente 1-2 estét van csak velem. Ha esetleg elmegyünk moziba, akkor sem jön haza velem, hanem mozi után a barátaival is találkozik.
Rengeteg kérdést vet fel bennem a viselkedése...
vajon már nem szeret? már nem érzi jól magát velem? mit kellene másképp csinálnom?
Bevallom már én sem akarok gyereket... addig nem, amíg ezt nem rendeztük le... mert ha el kell válnunk, akkor még most, amíg rajtunk kívül nem sérül senki :(
Mit gondoltok? Van értelme még kapaszkodnom a házasságunkba!?
K
Kedves 30-as válaszoló!
Nem is rossz ötlet... kiváncsi lennék a reakciójára! Lehet, hogy meglépem a dolgot, hiszen veszteni valóm már nem igazán maradt.
Köszönöm!
válasza:Sziasztok!
Belinkeltem a férjemnek ezt a kérdésemet, és azt mondta, hogy nem hajlandó elolvasni - aztán igazából nem tudom, hogy megtette-e, vagy csak nekem állítja azt, hogy nem olvasta el. Mindenesetre azt azért hozzá tette, hogy " igazad van, idegenektől kell tanácsot kérni, ahelyett, hogy velem beszélnéd meg a problémádat!"... szerény véleményem szerint, ezt már számtalanszor próbáltam... Ja, és azt mondta, hogy pár napig nem alszik itthon (szüleihez megy) - kérdeztem, hogy ez miben változtatna a gondunkon, de erre válaszolni nem tudott (végül itthon aludt).
A férjem álláspontja az, hogy nem beszél velem, nem mondja el a véleményét, mert én mindenre rákontrázok... ebben is van igazság. Ezt elismerem, de azért van lehetőségem kontrázni, mert minden alkalommal azt ígéri, hogy többet lesz itthon, és hogy tartalmasabbak lesznek az együtt töltött idők... és akkor jön a puszta valóság! 2-3 hétig tényleg odafigyel rám, igyekszik, aztán szépen lassan minden újra a régi lesz. Elfelejti, hogy mit ígért, és kb. fél év múlva újra ugyan azt a nótát fújjuk, illetve fújom. Na, ezen tapasztalatok alapján kontrázok a " Kerítünk időt egymásra" és társai kijelentésekre. Így sosem jutunk előbbre...
Hát most itt tartunk.
válasza:Nem szívesen ír ilyet senki, de szerintem ki kellene lépned ebből a kapcsolatból. A férjed láthatólag csak terel. Máskülönben leülne veled, és őszintén elbeszélgetnétek kettőtök dolgáról, neked meg nem kellene idegenektől tanácsot kérni. De ezt hidd el úgy is tudja. Csak most mit is tehetne? Mondja azt hogy igen drágám felnövök és ezentúl főként veled töltöm az időt, mint egy felnőtt férfi a feleségeivel, nem a haverokkal lógok? Ezt nem fogod tőle hallani mert nem ezt akarja :( Valószínűleg későn döbbent rá, hogy ő még éretlen egy ilyen komoly elköteleződéshez, csak most meg már nehezen lép. Talán szeret is, de a saját bőréből nem tud kibújni.
2 dolgot tehetsz. Balek módjára megvárod míg felnő, vagy lépsz és ennyi idősen még vígan találsz magadnak új párt aki alkalmas lesz családapának is.
Eddig meg voltam őrülve a gyerekért. Sokszor hoztam fel a gyerek témát. Hangoztattam hogy én jövőre szeretnék.
2 hete közöltem vele hogy nem akarok gyereket, meg sem kérdezte, hogy miért változott meg a véleményem.
válasza:"Pár napig a szüleinél alszik" = csajozik.
Hagyd a francba a csávót, offos teljesen.
válasza:Könyörgöm meddig állsz még elő a jobbnál jobb "na most aztán hű de beszólok neki és majd néz egy nagyot" ötleteiddel.
Közölted már nem akarsz gyereket. Ő semmit sem reagált. ÉRTSD MÁR MEG, HOGY NEM ÉRDEKLED, EZÉRT A FEJED TETEJÉRE IS ÁLLHATSZ AKKOR SEM VÁLTASSZ KI BELŐLE ÉRZELMEKET. Csak saját magadat szivatod az ilyen beszólásokkal, a saját lelkedet rombolod le.
Az ilyen kapcsolatból ki kell lépni és kész, elengedni mert Ő NEM AKAR TÉGED. Nem azért, mert egy rossz ember, csak simán nem érsz neki annyit. Fontosabb a buli, barátok, felelőtlenség, kötetlenség. Rossz az időzítés ennyi, neki még kell 5-10-15 vagy ki tudja mennyi év, hogy megérjen a komoly kapcsolat-házasság-gyerek-önfeláldozás témára.
Ugyanazt kérdezem mint eddig, még hány évet akarsz rápazarolni? Ha most kilépnél, fél év míg összeszeded magad, utána elkezdessz ismerkedni, fél-egy év mire találsz valakit, 1 év mire biztos a kapcsolat, 1 év mire teherbe esel, 10 hónap múlva jön a baba. Tehát mostantól számítva 4-5 év múlva lehet családod leghamarabb, ha azonnal kilépsz a mostani kapcsolatodból. Szóval meddig akarod még elhúzni ezt a 4-5 évet?
válasza:Barátnőm volt férje volt ugyanilyen, barátnőm úgy volt vele, hogy nem baj, ő szereti annyira, hogy megvárja még"beérik".
A vége az lett, hogy 10 év után egyik napról a másikra bejelentette a pasi, hogy megismert valakit, sajnálja, nagyon szerelmes, válni akar.
Ott jött is az új kapcsolatba egy év mulva a gyerek, a barátnőm meg ott maradt egyedül 35 évesen, kezdhetett előről mindent.
Bocsi, de ha eddig nem komolyodott meg melletted, akkor már nem fog.
Majd ha jön az újdonság varázsa valakivel meg a lila köd, az majd megadja neki a lökést, ne várd meg.
Basszus... annyira igazatok van. :(
Baromi nehéz ezt meglépni... ő egyáltalán nem érti, hogy nekem mi a gondom. Szerinte úgy jó a házasságunk, ahogy van... látod lelki szemeim előtt a történést...
- Drágám, szeretném, ha elköltöznél, mert nem tudok már veled élni. Más az elképzelésem a jövőmről.
- "értetlen pofa" ... De miért? ( vagy épp még ennyi sem...)
Totál értetlenül állna a dolog előtt... mert most kiröhög, ha azt mondom neki, hogy elhagyom... szerinte tuti, hogy nem teszem meg...
-
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!