Nektek mi a véleményetek erről?

Számos módot talált a modern technika, amivel megoldható a kérdés, de azért ne felejtsük el, hogy egyik sem az, mint a természetes, fogantatás-kismamaság-szülés metódus.

Nekem is komoly gondot okozna, ha nem lehetne a páromnak gyereke, de hogy emiatt szakítanánk-e, nos, az egy erős "nem tudom". Attól függ, hogy milyen vele a viszonyom. Ja annyira jó, amennyire csak lehet, akkor személy szerint benne lennék abban, hogy egy csecsemőt fogadjunk örökbe.

Tulajdonképpen az örökbefogadással is "teremtünk" valamit, pontosabban valakit, ugyanis a legtöbb ilyen gyereknek semmi esélye átlagos életre (SE!), ha nem fogadják őket örökbe. Egy esélytelen kihúzása a gödörből, a tehetségeinek, erősségeinek kamatoztatása pedig ugyanannyira hasznos a társadalom számára, mintha a saját gyerekünk lenne.

Ennek ellenére mindig is ott lesz, hogy azért mégsem teljesen ugyanaz a helyzet. Csak hasonló.

100%, hogy nem lehet gyereke?

Amúgy a férj egy mocskos disznó. Ez mindig benne van a pakliban, és amúgy biztos, hogy vannak alternatívak akkor is, ha az egyik fél teljesen nemzőképtelen. Béranya, örökbefogadás stb.

A "Ja" helyett "Ha". :)

Egyébként nem tudom mennyire releváns a válaszom, 19 vagyok, ráadásul nem is nő, hogy mélyebben belelássak ezeknek a dolgoknak a rejtelmeibe. Tehát csak a saját véleményemet írtam le, ahogy a kérdés kérte. Ha olyan korban / helyzetben lennék, hogy gyereket akarnánk vállalni a párommal, de neki nem lehetne, akkor valahogy így viselkednék.