Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek mit tanácsoljak a férjemnek?
A férjem új munkahelyen dolgzozik majdnem egy éve. Sajnos azóta sem tudta sem megsozkni, sem megszereti, tömm műszakban kell dolgoznia, sokat délután és hétvégén, néha éjjel is. Sokszor napoig szinte nem is találkozunk, mert ő 12-ig dolgozik, éjjel 1 mire hazaér, én addigra elalszom, mikor reggel elmegyek dolgozni ő még alszik, mire hazaérek elment. Így telnek a napjaink, most is dolgozik éjjelig, és es már 2 hete így megy... De amúgyis nagyon stresszes meló, folyamatos csesztetések, ellenőrzések, bármilyen apró hibáért fizetéslevonás, most pl majdnem mindenkinek levontak 10 %ot egy hülyeség miatt Ünnepnapokon is dolgoznak, nyáron is csak 5 nap szabadságot lehet kivenni egyszerre, így nem tudunk elmenni nyaralni se... Szóval tényleg nem valami jó. De amúgy a fizetés elég jó. A férjem nagyon utája, minden nap kezdvtelenül megy be, szeretne visszamenni a régi munkahelyére, ahova valószínűleg vissza is vennék, ott csak 8tól 4ig dolgoztt, semmi stressz, semmi csesztetés, hétvége szabad, szabadság nyáron, ünnepnapokon, szóval nem rossz, csak a fizetés kevesebb jóval (kb fele az itteninek). A plussz pénz elég jól jön most, mert épp babát tervezünk, ami egyelőre nem is nagyon akar összejönni, szóval az is lehet hogy komolyabb kivizsgálásokra kell sor kerüljön, kezelésekre, ami enm olcsó. meg úgy amúgy a gyerekvállalás önmaga. Én jelenleg többet keresek, mint ő, és ha ez így maradna, akkor nem is lenne rossz, kijönnénk, de nekem az egyik munkahelyem véget ér szeptemberben (pályázat) és csak 130 ezret fogok kapni, ha csak nem alakul valami más plussz, dehát ezt nem lehet tudni, főleg, hogy gyereket szeretnék, nem szívesen keresnék most mást. De mivel már volt 2 vetélésem, az sem kizárt, hogy veszélyeztetett leszek, és akkor tényleg kevés lesz a táppénzt és az ő fizetése, ha visszamegy a régi helyre. Próbál már egy ideje új munkát keresni, ahol többet kapna, mint az első helyen, de nem nagyon talál, itt nincs valami sok munkalehetőség, ami sokat fizetne.
Szóval most tanácstalan vagyok, tudom, ha én azt mondanám neki, hogy hagyja ott és menjen vissza a régi helyre akkor gondolkodás nélkül visszamenne, de félek, hogy úgy nem jövőnk majd ki. De ezt sem bírom nézni, hogy szegény minden nap ilyen utálattal megy be, nagyon sajnálom és persze nekem is rossz mikor nem látom egész héten, de én még kibirom, sokan vannak így, de neki nagyon rossz. Nem tudom mit tanácsoljak neki, valahogy egyik sem jó :(
Hát erre nem is gondoltam, hogy a végén önzőnek leszek titulálva, aki kizsigereli a férjét :) ... Érdekes.
A gyereket nem én akarom, mindketten nagyon akarjuk és régóta várunk rá, a poklot jártuk meg a 2 vetélésem után.
Költözni nem fogunk, itt vettünk lakást, nekem biztos munkahelyem van, itt van a családunk, barátaink, és amúgy nem rossz itt, szertünk itt élni. Kijönnénk a régi fizetéséből is, régen is kijöttünk, de az meg elég nagy visszalépés lenne.
Én megértem, hogy kellemes volt a lazsálós munka (mert az), de az élet nem habostorta, én is nagyon keményen dolgozom, nekem is volt már ennél sokkal lazább munkahelyem, amit jobban szerettem és most is lenne olyan, amit jobban szeretnék, de kevesebbet keresnék.
Az ideális szerintem is az lenne, ha keresne egy harmadikat, ahol picivel többet kapna, mint a régi helyen, de nem lenne olyan rabsozlgamunka, mint ez, de ez egyelőre még enm sikerült. Én azt tanácsoltam neki, hogy ne menjen vissza oda, mert onnan nehezebben fogják felvenni egy jobb munkahelyre, ez a munkahely azért elég jó referencia, innen több esélye van valamit találni. Szóval én sem mondom azt neki soha, hogy maradjon itt míg nyugdíjba megy, hanem, hogy ne menjen vissza a régi helyre, hanem maradjon itt addig, amíg nem talál mást. És ha az új sem jön be, a régi helyre még akkoris visszamehet.
" A plussz pénz elég jól jön most, mert épp babát tervezünk, ami egyelőre nem is nagyon akar összejönni, szóval az is lehet hogy komolyabb kivizsgálásokra kell sor kerüljön, kezelésekre, ami enm olcsó."
Aztán a végén kiderülhet az is, hogy pont a stresszes és fárasztó munka miatt nem jön össze a gyerek!
Ez így nem lesz jó, előbb-utóbb tönkremegy bele. Nekem ennyit semmi nem érne, ha nincs más, én inkább azt mondanám, hogy menjen vissza a régi helyére. Nem az számít, hogy SZERINTED ő többre képes, hanem talán az is, hogy ő hogy érzi, mit bír. Most hiába hű, de menő, hogy itt dolgozik, ha teljesen kikészül.
Az anyagiakat megértem, mert biztos nehéz lesz kevesebb pénzzel, de szerintem van egy határ, amin túl már nem az a lényeg, hogy minél több legyen. De ezt ő érzi.
Esetleg elköltözni? Hátha valahol máshol jobbak a lehetőségek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!