Hogy értessem meg vele, hogy munkát kell találnia, de gyorsan?

Sajnos másodszorra sem nézted meg rendesen, kinek szülsz.

Majd ha kikapcsolják a villanyt, talán észbe kap. Vagy nem. A fene tudja az ilyen nyámnyiláknál.

Ennyi primkó marhaságot egyben...

1: "előbb kellett volna meggondolni" - ezt ne írd le, most most van, amit meg lehet gondolni, az az ami előttünk van.

2. a nő nem valakinek szül gyereket, a gyereket egy rár együtt vállal.

3. a gyerek nem pénz kérdés, bár pénzbe is került, - az életnek egy szükséges, jó része.

4. de azért ti ne vállaljatok, amíg nincs vagy 30 milka készenlétben (annyiba kerül kb. felnőttkoráig) - elég tragikus már így is a magyarországi IQ szint, és hát messze még az idő (de eljön) amikor meg fogjuk tiltani az ilyenek elszaporodását. :D

Az, hogy a férjed menjen GYEDRE viszonylag életképes megoldásnak tűnik, - legalább valami minimál szintet akkor ki lehet hozni a te fizetésedből.

Ismertem olyan párt, ahol a férj maradt otthon a babával, mert az asszony keresett többet, és nagyobb kiesés lett volna. Esetleg ezt megpróbálhatnátok ti is.

Ami megtörtént, azon már kár keseregni, bár én is jobban átgondoltam volna, de ez már nem játszik. Manapság már verseny van a munkahelyekért is. Az igényszintet muszáj lesz lejjebb adnotok, aztán hogy a férjedet hogy fogja formálni ez a helyzet, az más kérdés, van, aki megembereli magát, és elfogadja a kedvezőtlenebbet is, míg nincs jobb, és van, aki cserben hagyja a családját.

Most próbálom a férj szemszögéből nézni a dolgot:

"Elvesztettem a munkám, amit pedig szerettem, megbecsültek anyagilag is. Amíg volt félretett pénzünk, addig rendben ment minden, de amint az elfogyott, az asszony annyira elkezdett cseszegetni, hogy inkább elvállaltam az első vackot, csak nyugtom legyen. Erre amint ezt megtettem, benyögi, hogy terhes, oké, megkapott az élettől mindent, ő otthon lesz évekig babázhat, én meg húzom az igát feleannyiért, amit az ő veszekedése miatt vállaltam el. Nem igaz, hogy nem látott tovább az orránál, hogy ha vár még valamennyit, akkor megint évekig ugyanolyan fizetést vihetnék haza... plusz a karrierem szempontjából sem túl szerencsés ez, az önbecsülésemet meg ki le nem szarja, lényeg hogy ő megkapja, amit akar. Most meg hiába csináltam mindent, kirúgtak. Hát az 100% hogy még egyszer nem fogok erre a beszűkült agyú nőre hallgatni, aki csak cseszegetni meg vádaskodni tud, előre tervezni nem! Majd most úgy lesz, ahogy lesz, neki ott a babóka, amit egyébként mások minimálbérre vállalnak, úgyhogy ne nyaggasson tovább, bírja ki amíg olyan munkát találok, ami nekem is megfelel. Nem pénzeszsák vagyok a mindenségit! Hanem állítólag társak az életben!"

Spórolsz,nehogy már ennyi pénzből ne tudj megélni.Azt mondod nem keresel rosszul gondolom a 300e simán megvan. Mi is annyiból élünk bár mi KETTEN keresünk annyit.Ne költs felesleges dolgokra,a férjednek meg mond meg hogy nem fogod etetni,és keressen állást sürgősbe

.Ne adj isten bajod lesz,kórházba kerülsz,ki fog eltartani? Jó egészséget kívánok neked és a picinek is.:)

"nem igazán tudom elképzelni, hogy továbbra is gurizek reggel 7-től este hatig mint általában, a férjem meg otthon főz, takarít meg pelenkáz, vagy hogy?"

35 éves vagy, tehát elvileg nem tapasztalatlan tini. Fel kell érned ésszel, hogy még akkor is, ha a férjed készségesebb munkavállalás terén, előfordulhatott volna olyan helyzet, hogy ez a logikusabb lépés anyagi szempontból.

Bizony, attól, hogy szülsz egy gyereket, még megtörténhet, hogy neked kell dolgozni, hogy normálisan meg tudjatok élni és a férjed marad otthon, akkor is ha nem ez az általános, vagy a hagyományos.

Ha az ember gyereket vállal, gondolkozzon el a lehetőségeken, mert nem mindig úgy működik, hogy juj, lesz egy cuki babánk és minden rózsaszín ködben úszik majd.

Tudom, hogy sz...r az élet, de ez van. :(